0
Kosár
Belépés
Regisztráció
Menü Kategóriák
kedvencek bejelentkezés
0
icon
icon
2024-as akcióink Kuponok
Van egy cikkem, feltöltöm most!
Élménybeszámolók

Az Én Tüskeváram

Amikor aludni sem tudsz már.

A telefon első csippanására felébredtem, de a konyhában még nem égett a lámpa tehát apa még nincs fent…..már alig várom, hogy induljunk, végre a Balatonon horgászhatok, amit régóta várok már.
Apa nem sokszor visz magával hosszabb időre, azt mondja a pontyhorgászatnak több lépcsőfoka van, és nem lehet rögtön fejest ugrani a közepébe…ezért a Kis Dunán (RSD) próbálom néha egyedül becserkészni a pontyokat, dévérkeszegeket több-kevesebb sikerrel, figyelve arra hogy minden halra gondosan vigyázzak és minél hamarabb visszaengedjem éltető közegébe őket mert ezt tanultam apukámtól.
Apa is felébredt…..szerintem indulhatunk!



A magyar tenger.

Éreztem, ahogyan a gyomrom összeszorul egyre jobban, közeledtünk a Balaton felé, szeretem ezt az érzést, mindig ezt érzem, ha horgászni megyünk.
Az első utunk apa munkahelyére vezetett a Balaton Baits gyárhoz ahol a csalik készülnek és nekem is van már köztük kedvencem, bár bojlizni még nem sokszor bojliztam, de ha apa megengedte, akkor egész jó eredményeket értem el.
Szóval megérkeztünk és bepakoltunk mindent, amire szükségünk volt: Csalikat, csónakot, botokat, és még egy csomó más dolgot aztán irány a magyar tenger a Balaton!
Egy picit ha megengeditek megszakítom Bálint beszámolóját és leírom ha egy hasonló korú gyermekkel készültök a Balatonra akkor mire figyeljetek nagyon!
A gyereknek is kell engedély még ha nem is töltötte be azt a korhatárt, amely ifjúsági jegy váltására teszi alkalmassá, ezt szinte bármelyik horgászboltban beszerezhetitek.
Legyen nálunk minden, ami a horgászathoz szükséges. Ha csónakba szálunk, akkor pedig a gyereken mindig legyen mentőmellény!
A kötelező előírásokat tartsuk be, legyen nálunk minden olyan dolog amit a szabályzat előír. Ezekről részletes tájékoztatást a www.balatonihal.hu-n olvashattok.

Érkezés a célhoz.

Egy keskeny deszkázott nádassal szegélyezet bejáró vezetett a horgászhelyünkig, ahol elém tárult a Balaton teljes víztükre, és hiába voltam már nyaralni a Balatonon most valami teljesen más érzés volt ránézni a vízre. Most horgászni jöttem……




Figyelj a cél érdekében!

Apa és a barátja Peti is kioktatott, hogy mire kell majd odafigyelnem horgászat közben, csak Zsolti volt aki mosolygott csendesen és meg kell mondanom tudtam ha valami csínytevésen járna az eszem ő biztos partner lesz benne.
Természetesen tudom és már megtanultam, hogy a pontyhorgászat türelemjáték, ezért itt nincs helye kapkodásnak, és ahogy apáék elmondták itt a Balatonon meg főleg nincs értelme kapkodni.
Szóval kezdődött a botok felszerelése, az etetőanyagok előkészítése és minden más, ami ilyenkor lenni szokott, természetesen az én közreműködésemmel, és még a bójázásban etetésben meg a szerelék behordásban is segítettem.
Csalinak a kedvenc bojlimat választottam, de most egy újításnak köszönhetően nem a hagyományos formájában, hanem egy bevonatos „panírozott” bojlit fűzhettem a hajszálelőkére!
És tudom, furcsán hangzik egy gyerek szájából, de én már régóta tudom mi a bojli, pellet, liquid, stb…..sőt horgot kötni, bedobni, szereléket behordani is tudok már, de az első és legfontosabb szabály hogy tiszteld a természetet és az ellenfeled, akik ebben az esetben a halak! (Ezt is apától tudom…..)






Az első nap.

Már beesteledett mire minden a helyére került, és bevallom nagyon elfáradtam, ezért lefeküdtem aludni, és a hajnali nap első sugarai ahogy besütöttek a sátrunkba teljesült a vágyam….a kapásjelző jellegzetes hangja törte meg a csendet, mentőmellény fel, csónakba be!
Apukám felügyelete mellet már fáraszthattam is az első Balatoni ponytomat!!!!
A szívem a torkomban dobogott ahogyan közeledtünk a hal felé….semmi ellenállást nem éreztem, de azt tudtam hogy a nagy távolság miatt nem is érezhetek szinte semmit, meg persze azért sem mert folyamatosan a ponty felé közelítünk a csónakkal, legalábbis ezt magyarázták a felnőttek (biztos jobban tudják).
Amikor az előtétzsinórt megláttuk apa mondta, hogy picit feszítsek a boton…..hirtelen húzást éreztem és tudtam: Megvan az első Balatoni pontyom!!!!
Rövid fárasztás után egy nem túl nagy, de annál csodásabb bőrpontyot tarthattam a kezemben.
A felkelő nap sugarainál fotózhatott le apukám a pontyommal, ami természetesen gyorsan visszanyerte a szabadságát.








Forró nyári nap.

Napközben szinte semmi sem történt ezért egy úszós bottal a keszegeket próbáltam lépre csalni, vagy fürödtem a Balaton hűsítő vizében, amíg a felnőttek beszélgettek, storyzgattak régebbi horgászatokról, amit jó volt néha hallgatni és remélem nekem is lesz részem hasonló kalandokban.
A nap gyorsan eltelt, de szinte semmi sem történt, ám egyszer csak újra felcsendült a kapásjelző hangja!
Újra csónakba szálltunk, de ezúttal Zsolti volt a kormányos a halat pedig újra én fáraszthattam, már picit rutinosabban, mint az elsőt.
Fárasztás közben Zsolti folyamatosan viccelődött, de azért nagyon figyelt rá hogy segítségemre legyen.
Ez a fárasztás sem tartott hosszú ideig, és egy hasonló méretű pontyocska vette fel ismét a csalimat, de ezúttal egy tőponty kívánta meg a fűszeres csalit.
A parton újra fotó készült a halról és ez is úszhatott vissza a Balaton szabadságot jelentő habjaiba.










Viharos éjszaka.

Ahogy beesteledett már láthatóvá vált, hogy valószínűleg eső fog esni, és bevallom „férfiasan” picit féltem a vihartól, de tudtam apa mellett nem lehet bajom.
Felerősödött a szél és esni kezdett…..
Az eső halk kopogása a sátron, és az élmények feldolgozása álomba szenderített.
Reggel felébredve azt hittem lemaradtam valamiről, de a felnőttek megnyugtattak nem történt semmi, csupán egy nagyobbacska dévérkeszeg jött az éjjel.

Sajnos vége.

Sajnos ezzel véget is ért a Balatoni kalandom, mert indulni kellett haza, amit picit bántam csak, mert már vártam, hogy újra rendes ágyban aludjak, és anyukám is hiányzott picit.
Összegezve nagyon örültem, hogy horgászhattam a Balatonon és hogy megajándékozott két pontyocskával, igaz nem túl nagyok voltak, de jövőre én is és ők is nagyobbak leszünk. Már azt is tudom, jó úton járok, de sok lesz még az akadály a pontyhorgászat rögös, néha nehéz de néha könnyebb útján.
És milyen jó lesz majd Szeptemberben elmesélni az iskolában, remélem elhiszik…….
Csak pár sort fűznék kisfiam soraihoz:
Igazi élmény apának és gyermekének egy ilyen közös horgászat, mégis kérlek titeket vagy önöket, hogy első szempont gyermekünk épsége legyen, mert a Balaton nem játszótér! Kagylók, éles kövek, viharok nehezíthetik a dolgunkat, és persze a hatalmas víz. Mentőmellény nélkül sose engedjük, a gyermekünket csónakba szállni hiába tud úszni és hiába sekély a víz bizonyos pontokon….Legyen ez nekik örök élmény pozitív értelemben.




Első alkalommal szándékosan nem választottunk nagy csalikat, hogy ha esetleg kisebb hal téved az etetésünkre azt is meg tudjuk fogni, mert mint tudjuk, nem a méret számít, hanem az élmények fokozása. Az etetésünket is ennek megfelelően alakítottuk ki gondolva arra, hogy Bálintnak legyen sikerélménye, ésmég ha nem is kapitális halakat fog a Balatonban akkor is legalább fogjon, mert így könnyebben és jobban motiválható egy ilyen korú kissrác.
És bár nagy szakmai tanácsok nem voltak a cikkben azt gondolom mégis tanulhattunk belőle valamit….. és remélem picit mindenkinek eszébe jutott a gyerekkora Bálint sorait olvasva.
Nekem is örök emlék marad ez a pár nap, amit a fiammal tölthettem, itt a Balatonnál, mert ahogyan a szemébe néztem, láttam azt a lángot lobogni benne, ami nekünk felnőtteknek néha már csak pislákolva ég.



Forrás: balatonbaits.com
Írta: Tóth Bálint és Tóth Ferenc „Tofek”
   0   0 Ft Megrendelem
A kosár tartalma:
Kosár
Vásárlás folytatása Tovább a pénztárhoz
Az oldal böngészésével elfogadod, hogy cookie-kat használjunk, amiket jobb szolgáltatás nyújtás érdekében használunk fel. További információk