Látogatóban a Bakony lábánál – Szarvas-tó

Barátaim meghívásának eleget téve az egyik márciusi hétfőt a Zirc-Akliban található Szarvas-tó partján töltöttem.

A víz neve már ismerősen csengett, néhány hónappal korábban az egyik horgászmagazinban is olvashattam róla, így kíváncsian vártam az indulás napját. Társaim már nem először jártak a közel 4 hektáros tavon, korábban már több szép halat tarthattak itt karjukban egy-egy fotó erejéig. Halfogásban bizakodva sétáltunk hát a parkolóból a halőrház felé, elhaladva a tó kifolyója és halnevelője mellett.

Végre megérkeztünk!

A jegyek megvásárlása után, elfoglaltuk a kiválasztott horgászhelyeinket.
Bár sejtettük, hogy az 5-6 fokos vízben nem lesz egyszerű kapást elérni, dolgunkat tovább nehezítette a folyamatos, erős, időnként viharos szél.
Na nem csupán a dobásoknál akadtak problémák. Szélvédett helyből is kevés akadt a part mentén.
Hiába, ilyen helyzetekre is fel kell készülni! Hányszor indultunk el otthonról úgy, hogy valamit szánt szándékkal nem vittünk magunkkal, pedig az autóban elfért volna?
Mindig igyekszem tanulni a korábbi hibáimból, így szerencsémre az indulás előtti pillanatokban még a csomagtartóba tettem a thermoruhám, hátha… 
Bizony elkelt.

Nos, a fiúk terve az volt, hogy az úgynevezett hagyományos módszerrel próbálják meg becserkészni a halakat. Módjával ugyan, de maggal, némi etetőanyaggal és élőcsalival megetettek egy-egy kisebb területet és azt horgászták meg.
Én ilyenkor a koncentrált etetést részesítem előnyben, így most is azt alkalmaztam. A felkínált csali mellé PVA hálóba töltöttem némi pelletmixet, amelyet előzőleg egy kis groundbaittel kevertem össze és az egészet lelocsoltam ízesített kukoricacsíra likőrrel.
A tervem az volt, néhány óránként megváltoztatom a szerelékem helyét, így próbálom keresni az uszonyosokat.

Minden a helyén

Az erősödő hullámok igencsak tették a dolgukat…
A többieknek meggyűlt a bajuk a csekély súlyú etetőkosarakkal - dobásaik után viszonylag rövid idő elteltével végszerelékeik mondjuk úgy önálló életre keltek.
A szeles időre való tekintettel én 100 grammos grippa ólmokat használtam, amelyek tökéletesen egy helyben tartották csalimat a fenéken.

A mostani horgászatra C3-as botjaimat hoztam magammal, orsóimra víztiszta XLNT zsinór került 0.33-as méretben.
Az előtétzsinórok repertoárjából most a Supercharged Soft Core-ból (30 lb)) készitettem közel 70 cm hosszúságú darabokat, előkéimet pedig a gyorsan süllyedő, lágy előkezsinórból - az Abyss Link 30lb-s változatából kötöttem.
A végszerelékek elkészítéséhez négyes méretű XC3-as horgokat, horogbefordítókat, szilikon- ill. előkegyűrűket használtam.

Supercharged Soft Core

Abyss Link

XC3 horog

Aprócikkek

A fűszeres és a gyümölcsös vonalakat erőltettem, az egyik előkémen egy 18 mm-es fokhagymás, a másikon egy ugyanakkora epres-halas golyó kapott helyet.
A délelőtti órák nem hoztak izgalmat számunkra, sem pedig a tóhoz kilátogató másik két horgász számára, de hol volt még a nap vége…
Harmadik alkalommal változtattam meg a végszerelékek helyét, ami után kisebb sétára indultam, elvégre először jártam itt. Ég és föld volt a különbség a tó gát felőli oldala és a befolyó között. Elöl viharos szél, hátul szinte teljes szélcsend. Még a kabát is lekívánkozott az emberről…

Éppen a visszaút felénél jártam, amikor zsebemben meglapuló vevő megszólalt…
Azonnal hevesebben vert a szívem. Az ólmoknak és a jól beállított fékeknek köszönhetően egyetlen egyszer sem csapott be szél, ez biztosan kapás lesz – gondoltam, a vevő pedig újabb és újabb jelzéssel igazolta ezt, rohantam hát a Tri-Sky-on pihenő botokhoz.

Hamarosan közel 10 perces küzdelem vehette kezdetét, amelynek végén társaim segítségével merítő fölé húzhattam ezt a gyönyörű tövest, amelynek súlya 8,8 kg-ot nyomott.

A nap legszebb pillanata

A hal visszaengedése után szűnni nem akaró mosollyal csaliztam újra az utolsó órákra - remélve, hogy talán újabb halat tudok elcsábítani az előző sikert meghozó fokhagymás bojlival.
Sajnos nem így lett és eljött a csomagolás ideje is…

Nagyon örültem, hogy az itteni első horgászatom eredményesnek bizonyult, különös tekintettel arra, hogy aznap a tavon tartózkodó horgászok közül senki sem tudott halat fogni.
A jövőben még biztosan ellátogatok ide és nagyon remélem, hogy a következő horgászatok alkalmával is összefutok néhány tólakóval!

Viszlát Szarvas-tó!