0
Kosár
Belépés
Regisztráció
Menü Kategóriák
kedvencek bejelentkezés
0
icon
icon
2024-as akcióink Kuponok
Van egy cikkem, feltöltöm most!
Hírek

Harcsanagyhatalom lehetünk

Kevés halat fogyasztunk, az uniós átlag negyedét

Fajmegőrzési terveket dolgoztak ki a kecsege, a széles kárász és a vágó durbincs esetében. Fontos feladat a balatoni halállomány fenntartása is.



Lezárult két őshonos halfaj, a kecsege és a széles kárász 65 millió forintból finanszírozott visszatelepítési programja, most már a végelszámolás zajlik – mondta a napokban Csörgits Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A Dunába és a Tiszába hét tonna kecsegét telepítettek, nagyobb méretű egyedeket az elmúlt évben, a megjelölt halak közül volt olyan, amelyet a telepítés helyétől kétszáz kilométerre fogtak ki. Széles kárászt a Mura holtágába és a hortobágyi Vörös-mocsárba telepítettek, hogy törzsállományt hozhassanak létre. Fajmegőrzési terveket is kidolgoztak a kecsege, a széles kárász és a vágó durbincs esetében, hogy természetes körülmények között óvják meg az élőhelyeket.

Bercsényi Miklós, a Pannon Egyetem tanára jelezte: egy átlagos halastó halhozama hatszáz-hétszáz kilogramm, ebből a csúcson lévő ragadozó halak, például a csuka vagy a harcsa legfeljebb ötven kilót tesz ki. Most már megfelelő tápok vannak, így megoldható, hogy a nélkülözhetetlen nitrogént ne a vízbe, hanem közvetlenül a halba juttassák el. Szerinte hazánknak az európai harcsatenyésztés központjává kellene válnia.

A gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Urbányi Béla megjegyezte, hogy egyes haleledeleken alapvető információk sincsenek, ez pedig nem lesz ínyére az uniónak. Fontos teendőnek nevezte a balatoni halállomány fenntartását, amiben szerepe van a menyhalak telepítésének is. Utalt arra, hogy Nyugat-Európában egyre elterjedtebb a „fogd meg és dobd vissza” elv, ugyanakkor kutatások szerint a halak megtanulják elkerülni a horgot. Az egyetem együttműködik szlovén cégekkel, egyesületekkel, amelyek uniós források révén márványpisztráng- és pénzespérélőtér-fejlesztési programot indítottak, ennek köszönhetően egyre több a külföldi, illetve a fiatal szlovén horgász is az ottani vizeken.

Ivancsóné Horváth Zsuzsanna, a győri Széchenyi István Egyetem docense, aki csapatban versenyhorgász- világbajnok, felhívta a figyelmet, hogy tíz gramm hal fogyasztása garantálja a szükséges napi fehérjebevitel egyharmadát. Felmérések szerint a magyarok nyolcvanhárom százaléka legfeljebb havonta egyszer-kétszer eszik halat, holott az magas biológiai értékű étel. Míg az unióban huszonhárom kiló az átlagos, egy főre eső éves halfogyasztás, addig nálunk csupán a hat kilót súrolja, pedig ha ez megduplázódna, akkor a felére eshetne az érrendszeri megbetegedések száma.

Széll Tamás, a Bocuse d’Or világdöntőn negyedik helyezett, különdíjas séf hangsúlyozta: hazánkban az édesvízi halakat kellene preferálni a gasztronómiában a tengeri halak helyett. Sok helyen mélyhűtött árukból dolgoznak, ő ebből nem kér, szerinte a kifogás után huszonnégy órán belül el kell készíteni a halat.

Forrás: magyarhirlap.hu
   0   0 Ft Megrendelem
A kosár tartalma:
Kosár
Vásárlás folytatása Tovább a pénztárhoz
Az oldal böngészésével elfogadod, hogy cookie-kat használjunk, amiket jobb szolgáltatás nyújtás érdekében használunk fel. További információk