Nyárzáró Páros Feeder Superkupa, Palotavárosi-felső tó, 2018

Magamhoz képest is korán indultam útnak, hogy az Attival megbeszélt időpont előtt a helyszínen legyek, így már 4:27-kor a kocsiban ültem és elindultam a partra még korom sötétben.

Míg Atti megérkezett, elkezdtem az alap kaja bekeverését, ami a következő volt:

2 cs Haldorádó Vad Ponty
1 cs Haldorádó TTX
2 cs Haldorádó Tejsavas 4 magmix
fél-fél marék Haldorádó Piros és Sárga angolmorzsa.
Kevertem még a pecára 3 tejsavas keveréket:
1 cs Haldorádó Fluo Energy Ördögűző
1 cs Haldorádó Tejsavas Nagy Ponty,
1 cs Haldorádó Ready Method Tropicana
fél cs Haldorádó TTX,
1 cs Haldorádó Ready Method Fusion
fél cs Haldorádó TTX.

A method OB óta nem horgásztam a vízen, így lényegében „vakon ültem le”, csupán az eddigi tapasztalatokra hagyatkoztam, ezért kevertem ennyi féle kaját. A kiírásban ezúttal 15 liter használatra kész etetőt pakolhattunk, amibe a csalik most nem számítottak bele.
Aki ismer, tudja, hogy előszeretettel használom a Haldoradó termékeit, mind etetőanyag, mind csalik terén, így most is ezeket a termékeket használtam.
Atti ezúttal is a Stéges Tejsavas erjesztésű „cucókát” keverte 4 magmix-szel, valamint az édes fahéjas kaját próbálta.
Ezúttal Atti húzta a helye(ke)t, - a páros tagjai egymás mellett ültek - , így a 26-27 helyre sorsoltunk, amik nem számítanak kiemelkedően jó helyeknek. Gyors kipakolás és taktika megbeszélés után úgy döntöttünk, hogy két távot horgászunk, egy part közeli 20 és egy 60m-es távot. A kintit ő, a bentit én etettem meg, a két stég között, hogy az etetések széleit tudjuk meghorgászni.
A pecát egyszerre kezdtük a kinti és a benti távon is, azonban azt hamar beláttuk, hogy a kinti etetésen egész egyszerűen nincs hal. Ami bent van, az sem a nagyja, azonban viszonylag gyorsan, 5-10 perc elteltével megvolt az első pontyunk, Atti jóvoltából. Nem habzsoltak a halak, így Atti úgy döntött, hogy a kinti pecát csinálja, míg én jó darabig bent maradtam, mert egyre jobban adta a halat, köztük egy nagyobb, 8 kilós pontyot is.

Az idő múlásával a kinti etetésen egyre szebb halak forgolódtak, idő kérdése volt csak, hogy mikor áll oda rendesen a hal, így mikor megjött a 3. jobb hal is egy 9 kilós amur képében, én is a kinti etetés peremére dobtam. Pár perc elteltével karikában volt a 390-es Fine Carp botom egy 7 kilós amurtól, amit egy kisebb 2 kilós társa követett.

Az a hír érkezett, hogy a 18-19 helyen ülő Kiss Sanyával és társával leszünk „pariban” a szektorban, úgy tudtuk már 40 ponty körül járnak, így össze kellett szednünk magunkat. Úgy számoltunk, hogy nekik 70-80 kiló haluk lehet így, ami kb. azonos mennyiség volt a miénkkel, de majd a mérleg úgy is megmondja a végén.
A végét jelző dudaszónál a verseny közben mért halaink súlya 55 kg körül járt, amihez jött még hozzá a szákjainkban lévő halak súlya, így a végén 89.2 kilóval álltunk fel, Sanyáékat megelőzve.

Izgatottan vártuk az összetett eredményt. Az eredményhirdetésen tudtuk csak meg, hogy alig másfél-két kilóval sikerült megnyernünk a versenyt a Stéges barátaink előtt.

Rengeteg halvesztésünk volt, amivel nem tudtunk mit kezdeni, a kisebb horogról ugyanúgy ment el hal, mint a nagyobbról, de a palotavárosi halak már csak ilyenek. Sajnos a legtöbb hal szája sérült, így a horog nehezen is akad jól.
Úgy saccoltuk Attival, hogy az aznapi pecánkban kb. 120-130 kiló hal lehetett, ami messze alul marad a nyári versenyektől, mégsem panaszkodhatunk. A végeredményt figyelembe véve, Atti 8 kilóval fogott többet, mint én. Bár páros verseny volt, azért az egészséges versenyszellem még csapaton belül is adott. Legközelebb vajon ki fog többet?!
Találkozunk a vízparton! :)
Üdv: Imi