Van egy cikkem, feltöltöm most!

Hírek

Újabb vizes élőhelyek kellenek a Tiszánál!

Szabolcs-Szatmár- Bereg – Régebben a hóolvadás után jött a tavaszi-kora nyári zöldár, ami éppen egybeesett az ívási idővel.



Kárókatonák, rapsicok
A Nyíregyházán élő Nánási Sándor ősei gátőrök voltak a folyó mellett, ő maga is gátőrházban nőtt fel Gulács és Tivadar között az 1960/1970-es években, van tehát összehasonlítási alapja, hogy milyen volt akkor a Tisza halállománya és milyen most. Napjainkban azért is van tisztában a Tisza és holtágai helyzetével, mert a nyíregyházi Nyírvízterv Kft. ügyvezetője. Nánási Sándor szerint azért fognak mostanában kevesebb halat a horgászok a folyóban, mert jóval kevesebb pikkelyes él a vízben, s ennek több oka is van. Az első és a legfontosabb ok az időjárási tényezők és a vízrajzi viszonyok megváltozásában keresendő.

– Régebben a hóolvadás után jött a tavaszi-kora nyári zöldár, ami elöntötte a hullámtereket, feltöltötte a kubikgödröket, s ráadásul tartós is volt, eltartott vagy 15–20 napig. Ez az áradás éppen egybeesett az ívási idővel, így az árhullámmal kivonuló halak a kubikgödrökben lerakták az ikrákat, amik a sekély vízben a meleg hatására hamar kikeltek, majd a következő tavaszi árhullámmal visszajutottak a főmederbe – magyarázta Nánási Sándor. – Tizenöt-húsz éve azonban megváltozott a határainkon túli vízgyűjtő területen a tájgazdálkodás, továbbá a kismértékű felmelegedés miatt megváltozott a vízrajzi helyzet, eltolódott a zöldár ideje is, korábban érkezik. Kevés alkalommal lép ki a mederből ívási időszakban a tiszai árhullám, s ha ki is lép, csupán rövid ideig van kint, vagyis nincs arra lehetőség, hogy áradáskor a kubikgödrökben leívjanak a halak. Ha esetleg mégis kikelnek kishalak, a gyors apadás, a gödrök, holtágak kiszáradása miatt nem jutnak vissza a folyóba. Ha nincs áradás íváskor, a halak nemigen tudnak szaporodni: a főmeder sebes, nincs hol megtapadnia az ikrának, de a tej sem tudja követni az ikrát. Ugyanakkor a főmederben nincs meg az a mikro élővilág, ami kellene a kishalaknak a táplálkozáshoz.

Nánási Sándor a másik problémát a kárókatonákban látja: egyrészt rengeteg halat elfogyasztanak, másrészt horgas csőreikkel súlyos sérüléseket okoznak a már elvermelt halaknak. A harmadik gondként a rapsicokat említette Nánási Sándor, igaz, mint hozzátette, azt nem tudhatja, hogy mennyien is lehetnek.

Kiváló példa a János-tó
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi lehet a megoldás.
– Újabb vizes élőhelyeket kellene létrehozni a hullámtéren belül, például a kubikgödröket alkalmassá kellene tenni ismét ívóhelyekké. A holtágak alsó végét a Tiszával össze kellene kötni egy csatornával. Jó példa a balsai János-tó: áradáskor a Tiszából a csatornán át beúsznak a tóba a halak, mert ott megtalálják a biztos ívóhelyet, a csendes vizet és a táplálékot – mondta a szakember.

Forrás: szon.hu1 embernek tetszik