A szerző így vall új művéről: Amikor először eljátszottam egy nagypontyos könyv megírásának gondolatával, nem egy lexikon jellegű mű összeállításában rejlő kihívás motivált, hanem az, hogy próbáljak valahogyan hatni azon sporttársaimra, akik nem ismerhették még meg a pontyhorgászat igazi arcát. Sokan ugyanis teljesen félreértelmezik az ún. bojlizás fogalmát, vagy egyszerűen csak tévedésben vannak, és úgy maradnak le izgalmas dolgokról, esetleg hatalmas fogásokról, hogy talán nem is tudnak róla…

… aztán rájöttem, hogy senkire sem szabad és nem is érdemes direktben ráerőszakolni egy másfajta felfogást, nevezetesen a saját nézeteimet, sokkal ésszerűbbnek tűnt tehát egy amúgy is némileg hiánypótló, tematikus kiadvány szakmaiságába csomagolni azokat. Így elmondhatom, mit gondolok a pontyhorgászatról, egyúttal praktikusan mellé tudom tenni azt is, hogy mit gondolok pontyhorgászatnak.

Ezt megvalósítani persze kicsivel fáradtságosabb volt, mint elhatározni, jóllehet, a legnagyobb feladatot mégis a címadás jelentette. Több év munkájával összeállt ugyanis egy olyan fényképes, grafikákkal teli kötet, mely egyrészt ötvözi saját tapasztalataimat az általános tudnivalókkal, másrészt úgy próbál meg olvasható maradni, hogy közben a szakmaiság ne csorbuljon, valamint a hal/horgász-központúságot is igyekszik érdekességekkel, fontos ismeretekkel színesíteni. Hangvételében személyes, felépítésében átlátható és mondanivalójában – reményeim szerint – tartalmas. (De ezek megítélését inkább az olvasókra bíznám.)

Az előbbiek fényében érhető talán, hogy miért okozott fejtörést a helyes cím megtalálása, melyben végül is a tipográfia sietett segítségemre: a „Nagypontyhorgászat” és a mellé jól láthatóan más karakterrel írt „om” mindent kifejez, amit sugallni szerettem volna.

Azáltal, hogy nem egy „bojlis enciklopédia” megírására vállalkoztam, eleve nem is törekedtem arra, hogy mindenre kitérjek, ami kapcsolatba hozható a kapitális pontyok horgászatával. Nem sorolom fel a könyvben, például az összes riget, alapanyagot, tavat, és nem sorolom fel a kiegészítőket, hiszen a ponty mint faj megismerése, a legjobb helyek megtalálása, az ideális csali, szerelék és etetés kiválasztása, nem utolsósorban pedig a kapások várható ideje, valamint az ezekhez kapcsolódó magyarázatok és elvek nálam előnyt élveznek a katalógus szemlélettel szemben. Ezért azon dolgok részletezésében sem merülök el, amiket a parton tartunk, ld. bot, orsó, sátor és így tovább. Ezek ugyanis számomra – illetve a kötet felfogása szerint – mellékesek, és csak az oldalakat rabolták volna a lényegi tudnivalók elől. Ezzel együtt – úgy vélem – a kétszáz oldalon kerekké vált a történet, amit el szerettem volna mondani.

Nyilván vitatkozni is lehet a leírtakkal, de azért remélem, többen tekintenek majd igazodási pontként a könyvre – ki tudja, talán olyanok is, akiknek eddig egészen mást jelentett a bojlizás…
megjegyzésbe kérjük beleírni, hogy kinek a nevére kéri a dedikálást!
Horgász Könyv: Bujáki Géza - Nagypontyhorgászatom