Az új kedvenc - Savage Gear 3D Pop Prey

Régóta barátkozom a popperekkel. Az általam eddig használt ilyen típusú csalik hoztak ugyan halakat minden évben, de nem akkora mennyiségben, mint ahogy azt szerettem volna. Most végre úgy érzem megtaláltam az igazit...

.... ami a kapocs lehet köztem és a balatoni őnök között.

Az első popperes halam annak idején egy gyönyörű csuka volt. Fogalmam nem volt még a pergetésről sem, és egy felszíni horgászatra teljesen alkalmatlan bottal tudtam olyan hangot kicsikarni a popperemből, ami kapásra késztette a csukát. Sokáig aztán hiába próbálkoztam. Egy kisebb csuka, és pár csalit lekövető kíváncsi béka nem sok, de nem akart jönni a várva várt felszíni fröcskölős kapás. Aztán egy írásnak köszönhetően megfogtam az első balinom, amit évente 5-10 példány követett. Most azonban találtam egy olyan csalit, ami egy bő hónap leforgása alatt már hat darab gyönyörű őnt hozott nekem. Sorrendben a következőképpen.

Az első ilyen alkalom az előző részben megénekelt küszívásos napon történt. Négy szédületes felszíni kapásból kettő szépen megragadt, ebből az egyik szemből szívta le a poppert álló helyzetből. Ez a nap egy új szerelem kezdete volt. Tökéletes méretű kis csali, nagyon jól adja azt a hangot, ami az őnök érdeklődését felkelti. Az pedig, hogy a felszíni kapások közül nem mind ragad meg nem véletlen. Ezt nem lehet kiküszöbölni, a látvány viszont magáért beszél! Ez a csali pedig a Savage Gear 3D Pop Prey.

A következő alkalom május 31-én esett meg velem és egy csodaszép magányos vadásszal. A móló üres volt, így megpróbáltam egy olyan szakaszt, ahol eddig összességében két balint fogtam életem során. Egyet még gyerekfejjel angolnázás közben, egyet pedig pergető pályafutásom kezdetén. Az egész szakasz üres volt, így a végén a kempinget határoló kerítésnél még dobtam egy utolsót. Nem kellett volna! A wobbler ugyanis jött felém, de a levegőben! Először nem is tudtam hová tenni a történteket, mígnem megláttam a kerítés mögött felállított bojlis botokat a vízibiciklik takarásában. Rángattam én a zsinórt, de a kapásjelzők süketek maradtak, a bojlis horgász meg nem került elő, így szomorúan, de levágtam egy ütött-kopott, sokat látott wobblert, kb. 10 méternyi zsinórral.

Ezen a szakaszon befejezettnek tekintettem a horgászatot aznapra, egy pillanatra még az is megfordult a fejemben, hogy egy órával előbb bemegyek dolgozni, de aztán úgy döntöttem, hogy popperrel akkor is fogok egy balint, ha fene fenét is eszik!

Irányban a móló felé a sétányon volt egy rablás. Idén már fogtam egyet olyan 10 méterre a helytől, és tavaly szinte centire ugyanott egyet. Úgy voltam vele őt nekem küldte az ég, és már repült is a popper. Tán ötöt dobtam, amikor leverte! Nagy volt az öröm, a kapástól sajnos nincs meg a videó, mert olyan ideges voltam, hogy már fel sem tettem a kamerát, viszont sikerült néhány tűrhető vágóképet készítenem a felvételhez.

Minden önfényezés nélkül egy magányos tavi balint becsapni nem is olyan egyszerű, most mégis sikerült, ráadásul a kedvenc fegyveremmel!

Június hetedikén aztán végre minden úgy akarta, hogy csónakba üljek. Újra kieveztem, és másfél órányi hiábavaló dobálás után balinokra leltem a vitorláskikötő partvédő kövezése előtt. Az első balint az előző írásban megénekelt csali rózsaszín változatával fogtam, aztán egy mellévágás, majd egy döccenős kapás után orbitális erejű, igazi fröcskölős felszíni kapásom, majd akasztásom volt! Olyan igazi adrenalinfröccs, nem is fröccs, sokkal inkább már bomba! A videó szerintem beszél helyettem is!

Június végén jó hírek érkeztek az egyik kikötőből. Beállt a balin a bejárathoz, és az ivadékhalakat tizedelte. Sajnos csak pénteken jutottam ki, arra a napra amikorra vége lett a nagy zabálásnak. Sokáig hitehagyottan dobáltam, majd sügerekkel próbálkoztam nem túl nagy sikerrel. Munka előtt fél órával aztán úgy döntöttem, megpróbálok popperrel becsapni egy balint, hátha ott maradt a bejáróban. Ahogy haladtam kifelé a stégen, egy rablással mutatta magát a magányos ragadozó a sás mellett. Körülbelül 20 dobáson belül háromszor támadta meg a csalimat a balin. Kétszer szaltóval kísért cirkuszi mutatványt moziztunk végig, majd harmadjára, amikor már rég indulni kellett volna dolgozni, elkapta a csalit. Nem hittem benne, de harmadszor is megtámadta ugyanaz a balin, ugyanazt a csalit. Vagy nagyon éhes volt, vagy nagyon jó hangot hoztam ki a popperből - vagy a kettő együtt.

Ez már a második olyan alkalom volt, amikor magányosan vadászó őnt sikerült becsapnom. Emellett volt két olyan esetem is, hogy a popperrel kicsalt, a csali alatt pörgő balint sikerült a fogás helyére dobott wobblerrel megfognom, illetve első alkalommal barátom tette meg ezt. Ezek az esetek még nem teljesen tiszták a fejemben, de ahhoz minimum egy hétre balinnak kéne lennem, hogy tudjam miért is van az, hogy a csali alatt pörgő hal csak felcsíp, de nem törli le azt a víztükörről?

Az eddigi utolsó halam, egy viszonylag sovány példány volt, egy vöröslő sebbel a kopoltyúfedőjén. Ennek ellenére jó volt a kapása, és elég jól védekezett. Ami nem mellékes a Roach színkódú popper mellett végre a White Bone Shiner is hozott halat. Egy hajó mellett landolt a csali, annyira közel, hogy gyorsan rá kellett tekernem, nehogy a zsinórt a szél a hajóra nyomja. Az első rántásba heves ellenkezéssel vágott bele a balinom, immár a hatodik popperes egy bő hónap alatt.

Rengeteget tanultam ebből a pár alkalomból. Például azt, hogy a magányos balin igenis felingerelhető, megfogható, csak a megfelelő csalit kell hozzá megtalálni. Kitartónak kell lenni, változtatni kell a rángatás ritmusát, és előbb, vagy utóbb biztos vagyok benne, hogy lesz olyan balin, aminek kelleni fog a csali! Az első popperes balin után pedig nincs visszaút, nincs megállás! Akkor is erőlteti az ember, amikor nem feltétlen kellene az adott helyzet alapján, de bejön, mert kell nekik. Szeretik valamiért nem kicsit, nagyon! A méretét, a színét, a hangját!

Azonban nem elég, ha van egy jó popperünk, felszerelés is kell hozzá, hogy megfelelően szóljon, és a kapás/akadás arány minél közelebb legyen egymáshoz. Erre tökéletesen megfelel az előző írásomban felvázolt összeállítás azzal a különbséggel, hogy a felsorolt alkalmak felében más orsót, és némileg vastagabb zsinórt használtam a brutális erejű kapások miatt:

- Savage Gear Finezze Spin 192 cm 3-12 grammos bot

- Okuma RAWII 30-as orsó
/webshop/termek/33099

- 0,10-es átmérőjű sárga Finezze HD4 Braid fonott zsinór

- 0,33 mm SAVAGE GEAR 100% Fluoro Carbon előke

- M-es méretű SAVAGE GEAR Braid "Knotless" Connector

- XS-es méretű SAVAGE GEAR Needle Snap

Popperre fel, mert popperezni jó!

Horváth Ferenc

Forrás: atlantisfishing.com