Van egy cikkem, feltöltöm most!

Hírek

Jó éve volt tavaly a balatoni horgászatnak

Várhatóan 35 millió forint körül alakul a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. múlt évi eredménye, 725 milliós bevétel mellett, amiből 616 millió a területi engedélyek forgalmából származott – mondta lapunknak a cég vezetője. 2013. december 5. óta tilos a halászat a Balatonon, aminek eredményeképpen javult a tó megítélése a horgászok körében. Szári Zsolt pozitívumnak értékeli a jelenlegi magas vízállást, a tó életközössége, a parti horgászok és a halgazdálkodási cég szempontjából. A szakember szerint ha a kormány a 27 százalékos áfát öt százalékra mérsékelné, az jelentősen növelhetné a halfogyasztást és a vizekbe telepítendő halmennyiséget is.

– Tavaly 725 millió forint árbevételt értünk el, ebből 616 millió a területi engedélyek forgalmából származott, a többi az angolna halászatából, a tógazdasági halértékesítésből, a kiskereskedelmi és kotróüzemi tevékenységből, valamint a vendégház bevételéből tevődött össze – ismertette eredményeiket lapunkkal a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Szári Zsolt közölte, várható nyerességük 35 millió forint körül alakul.
A nonprofit cég vezetője szerint javult a Balaton megítélése a horgászok körében, amit egyfelől mutat, hogy nőtt a területiengedély-kiváltási kedv, hiszen ezt csak azok a vízterületek tudják produkálni, ahol a horgászok számára kedvező változások állnak be.
A horgászjegyekből származó bevételük amúgy több mint tíz százalékkal emelkedett tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Mint mondta, a behúzós horgászat legális lehetőségének megteremtésével érezhetően több külföldi látogatott a Balatonhoz, s a szakember a kedvező tendencia folytatását várja idén is. A tó jelenlegi magas vízállását kedvezőnek tartja a parti horgászok és a halgazdálkodási cég szempontjából is. Utóbbi esetében a vízleeresztés során lehetőségük nyílik az elvándorló angolnák megfogására is.
Sokszor felvetődik a kérdés, mennyi busa lehet a tóban, s hogyan lehet csökkenteni a számukat. 2013. december 5. óta tilos a halászat a Balatonon, így a busák kifogása sem lehetséges e módszerrel. Szári Zsolt ismertette: 2014 őszén a tihanyi limnológiai intézet kutatói cseh szakemberekkel közösen hidroakusztikus állományfelmérést végeztek, s a busaállományt mindössze 500-600 tonnára becsülték, szemben a nemrég még három-ötezer, vagy a még korábbi tízezer tonnára becsült menyiséggel.
– Komoly probléma hogy egyesek megélhetési forrásként csak kapitális pontyokra mennek, amelyeket magántavaknak adnának el, nem ritkán több százezer forintért – mutatott rá. (Ezeknek a vállalkozásoknak azért éri meg ennyi pénzért felvásárolni ezeket az állatokat, mert minél több nagy hal van a vízterületükön, azt annál több horgász keresi fel – a szerk.) Tavaly, köszönhetően a hatékony halőrzésnek, sikerült lebuktatni Balatonszepezden egy társaságot, akik a kifogott nagytestű pontyokat szerették volna elszállítani a vízpartról. Az efféle szabálytalanságokat pedig kiemelten szankcionálják.
A rapsicokkal kapcsolatban kiemelte, a jogszabályi környezet jelentősen szigorodott. A tetten ért orvhalász akár két évig terjedő szabadságvesztést is kaphat már a halászeszköz használatáért is, anélkül, hogy halat fogott volna. Ez, valamint a halőrzési munka hatékonyságának növelése jelentősen javította az orvhalászat elleni fellépést. Állítását alátámasztva ismertette, amíg évekkel ezelőtt kollégái több tízezer méter illegálisan elhelyezett hálót találtak a Balatonban, addig ez tavaly nem érte el a kétezer métert.



Tavaly a Balatonon és a Kis-Balatonon tizenhat esetben kezdeményeztek rendőrségi eljárást orvhalászat miatt. A cég halászati őrei 2015-ben 286 esetben tettek feljelentést engedély nélküli horgászat és más horgászati szabályszegés miatt, s már 255 esetben a hatósági határozatot is megkapták, amelyekben összesen hat és fél millió forint halvédelmi bírságot szabtak ki, valamint az érintetteket eltiltották a horgászattól. Kollégái a balatoni horgászrend megsértése miatt 78 esetben jártak el.
A halászat betiltása a Balaton esetében nagyon fontos lépés volt ahhoz, hogy a horgászat mint rekreációs tevékenység kiteljesedhessen, a horgászturizmus tudatosan fejlődhessen. Nagyon sok külföldi horgász ugyanis korábban azért nem jött a tóhoz horgászni, mert halászat folyt. De Szári Zolt szerint megközelíthető másfelől is a kérdés: a Balaton esetében a halállomány és a halgazdálkodás egyedüli fenntartói a horgászok, ezt jól mutatja az árbevételük megoszlása is. A tavon végzett ökológiai halászat mindvégig erősen veszteséges volt: vagy súlyos állami pénzeket, támogatást emésztett fel, vagy a horgászok által befizetett pénzből pazaroltak évi 70-80 millió forintot olyan tevékenységre, amely nem volt hatékony, ráadásul jelentős érdekellentétet is szült. Más természetes vizeken, mint a Duna és a Tisza a legutóbbi időkig végzett kereskedelmi célú halászat hasonló problémákat szült.
Végezetül a vezérigazgató úgy látja, ha a kormány a 27 százalékos áfát öt százalékra mérsékelné, az jelentősen növelné a közvetlen piaci fogyasztást, s nagy hatással lenne a horgászvizekbe telepítendő halmennyiségekre is, hiszen ugyanazért a pénzért körülbelül ötödével több halat kapna a vásárló, végeredményként a horgász.
Több száz tonnás telepítés

Tavaly 22 helyszínen volt a Balatonban haltelepítés. Pontyból 365 tonnát telepítettek. Előnevelt csukából 256 ezer darabot, egynyaras süllőből 6,7 tonnát helyeztek ki. A három fő halfajon kívül telepítettek még 1,5 tonna compót, terven felül 1,1 tonna széleskárászt, 750 kilogramm kétnyaras harcsát és 200 darab kétnyaras balint. Újdonságként a Balaton történetében idén először telepítettek menyhalat a vízbe. Idén a 300 tonna éves pontytelepítési kötelezettségükből 65 tonnát már teljesítettek, a tavalyi évi kötelezettségüket pedig 31,8 tonnával túlteljesítették, amit az idei évre kell számítani.

Forrás: magyaridok.hu