Van egy cikkem, feltöltöm most!

Élménybeszámolók

Pátkai pontyok nyomában

Augusztus második hetében töltöttünk el egy hosszú hétvégét Pátkán, a Róth-tavon. Sokat nem tudtam előzetesen a tóról, mivel párom lepett meg az utazással. Ennek ellenére igyekeztem a leírások és fórumok sűrűjében tájékozódni, ám ahogy az lenni szokott, az internetes-horgásztársadalom is kétféleképp látja azt a bizonyos félig töltött vizespoharat. Ami használható információ volt, hogy törpeharcsák jelenlétére bizony számolnom kell!

Az apró, falánk bajuszosok miatt, egy büdös, fűszeres, halas ízvilág képe rajzolódott ki bennem. Itt meg is jegyezném, hogy amint az a blog címében is olvasható, feeder technikát részesítem előnyben, de nem zárkózom el más módszerek hasznos praktikái elől sem. Így történhet az, hogy előszeretettel csalizok bojlival, vagy - ahogy történt most is - akár etetek is vele.
Mivel nem akartam a véletlenre bízni, a Balaton Baits színe-javát válogattam össze Zsolti barátom segítségével.


Pénteken reggel útnak indultunk, de még útba ejtettük a Balaton Baits főhadiszállását, majd miután feltankoltunk BB-s termékekkel, egy rövid autópálya szakasz után, már Pátka felé vettük az irányt.
Érkezésünkkor a tulajdonos felesége fogadott minket, kiváltképp barátságosan és már mutatták is a faházunkat.

Gyors pakolás után, a többit páromra bíztam, hogy én mihamarabb összeállíthassam a szereléket.
Először csak szemléltem a tavat, hátha látok valami használhatót, de csupán annyit, hogy a szomszéd a jelölő bója ellenére, mindkét szerelékét az én oldalamra viszi. Az, hogy az általuk etető bojlinak nevezett valami, egy cca. 20 kg-os zsákos kiszerelésű, számomra ismeretlen márka volt, az oldalán egy Golden Retrieverrel csak tovább erősítette bennem azt a tényt, hogy nem leszünk kebelbarátok a hétvégén.
Első nap egy, a meder közepére szánt, method mixes etetést terveztem. A csali és az etetőanyag egyaránt a Balaton Baits Deluxe családjának nagyágyúja, a Prime volt. Intenzív, fűszeres illata kellemes az emberi orr számára is.



A 20 mm-es bojlira, nem kis meglepetésemre, egy tenyérnyinél alig nagyobb dévér érkezett, míg páromnál az első - és szerencsére utolsó - törpeharcsa is beköszönt. Majd ekkor következett az amire a legkevésbé nem számítottam: semmi! Se egy mozdítás, se egy minimális életjel a kopoltyúsoktól. Egyszerűen semmi. Váltani kell! Ekkor kezdtem el próbálgatni merőben más ízvilágot is.



A Beauty egy nagyon kellemes, édes, krémes illatú termék, azon kevés csalik egyike melyet még a horgász is megkóstolna szíve szerint.

A váltás szerencsére megtörte a csendet. Elsőként ismét egy dévér érkezett, de a további rezgőspicc mozgások jelezték, hogy van még ott, ahonnan ez jött! Hihetetlen határozott, füstölős kapással megérkezett az első bajuszos is. Legnagyobb meglepetésemre egy alig 3 kg-os nyurga volt, de a fárasztása egy igazi élmény volt, ahogy a féket kérte és a partközelben ramazulit csapott. Ekkor tapasztaltam először - ami a későbbiekben, csak megerősödött bennem -, hogy bizony igazi sporthalak az itteni pontyok, hisz hihetetlen egészségesek és majd ki csattannak az erőtől.

Aznap, az utazás, a heti fáradalmak, a korai kelés miatt nem terveztem hosszú éjszakai pecát, de egy kicsit belevártunk a sötétedésbe. Ekkor egy kiszemelt helyet a szemközti nádfal tövénél elkezdtem etetni bőségesen, gondolván, hogy másnap még jó szolgálatot tehet.
A napközbeni etetésről, a tó közepéről egy 8-10 kg körüli amúr is elcsábult a Beauty ízének, ám a többszöri kirohanása után, szákolás előtt leakadt. A nem túl jó kezdés után, mondanom sem kell mennyi bosszúságot okozva ezzel. Ahogy haladtunk az éjszakába, a hőmérő higanyszála úgy közelített a 10 °C felé, majd bukott is alá a skálán. Síri csend következett, csak a szél lengette a nádat, néha egy-egy süllő rablás fodrozta csak fel a hold tükrét a vízen. Elfáradtunk, nyugovóra tértünk.

Új nap, új remények. A hajnali párás tó vizén újra célba vettem csónakkal a korábban megetetett helyet. Etetés gyanánt a Balaton Baits termékpalettájáról a frankfurti oldódó bojlit, halibut pelletet, halibut prime pelletet és csl pelletet szántam. Csali ismét BB Prime.



Míg az egyik botom a nád előtt volt, a másik továbbra a tó közepén, amolyan kereső horgászat gyanánt. A nap folyamán többször visszaeveztem etetni, de a szerelékre nem jelentkezett senki. A tó közepére dobálva, a másik boton folyamatosan cserélgettem, próbálgattam a csalikat, majd az etetőanyagot is fokhagymára váltottam.
A délután első felében megérkezett az első ponty. A nyerő csali a BB Standard palettájának Liver, azaz májas ízesítésű bojlija volt. Próbára tettem hát a májat és az ment vissza ismét. Az ezt követő órákban folyamatosan jöttek a 2-3 kg körüli potyeszok és kizárólag májas Balaton Baits-et voltak hajlandóak lakmározni.



A kisebb termetű pontyokról továbbra is elmondható, hogy hihetetlen jó erőben vannak és egészségtől duzzadnak. Némely egész testes, méretéhez képest.



A szürkület előre haladtával a benti etetésre elkezdtek megérkezni az érdeklődők. A helybe fektetett bizalom és munka meghozni látta gyümölcsét.



A nádfal előtti etetésen olyannyira felgyorsultak az események, hogy alig volt néha időm vissza evezni. A nyerő csali 1 db 20 mm-es Prime volt, Prime DIP-be és Prime Method Mixbe forgatva. Ezek a "panírozott", fűszeres csalik hihetetlen gyorsan és jól adták a helyről a halakat.



Ahogy a pontyoktól szinte forrt az etetés, úgy döntöttem, emelem a tétet. A felállás ugyanaz, csak immáron 2 db 20 mm-es Prime volt a csali.
Ez kellően szelektált. A késő délutántól, a teljes sötétedésig nagy volt a nyugalom a botokon. A mozdulatlan spicceken még a szitakötő is majdhogynem álomba szenderült. Frissítés és a világító alkalmatosságok üzembe helyezése után, ismét csend honolt a tájon. Most még a süllők sem raboltak. Nagy duzzogva egy-egy rablás erejéig hallatta magát némely fogas cimboránk, de azért túlzásba ők sem vitték.
Frissítés után nem sokkal, a benti botom spicce elindult. Semmi füstölés, semmi nyeletőfék. Komótosan meghajolt és szinte meg is állt. Bevágtam. Éreztem, hogy megvan, de nem tudtam megítélni a súlyát, mert felém jött, így a fárasztás ezen része viszonylag hamar lezajlott. Majd amikor parthoz ért, már kikérdezte az orsó fékét kellőképpen. Az első fordulásánál láttam, hogy nyurga testű, szóval, nem fog önként matracra feküdni. Ekkor kezdődött egy jó fél órás adok-kapok a part előtt. Ahogy korábban már említettem, a szomszédok rám horgásztak, így az irányukba nem akartam (tudtam) engedni, csak ha befelé, vagy a másik szélre akart törni.
Miután kellően fáradtunk mindketten, a tánc végére az ellenfelem adta fel előbb.
Szákolás és mérlegelés után, többi társához hasonlóan, folytathatta útját éltető elemében. A mérleg szerint a hal pontos súlya 14,56 kg volt.



Ezzel a hallal beteljesült az aznapi pörgős pecám, sikerült egy 10+-ot akasztani. Mivel reggel már el kellett hagyni a házat, így a reggeli korai kelés miatt már nem sokáig vallattam eztán a vizet.

Egy rövid, de annál eredményesebb pecán voltunk túl, amit a Balaton Baits termékei tettek igazán felejthetetlenné. Kellett ehhez a "döglött" időszakban, a bajból kihúzó Beauty, a napközben vízben szinte robbantó Liver és a No.1. csali a Prime!



Következő alkalommal talán több idő jut rá, hogy horogra csalhassuk a pátkai pontyokat, de úgy gondolom, panaszra így sem lehet okunk.

Itt tudod megrendelni a termékeket:

BALATON BAITS TERMÉKEK

Forrás: balatonbaits.com