Csónakos Pergető Bajnokság 3. forduló – Velencei–tó

Az Országos Csónakos Pergető Bajnokság 3. fordulója 2018. szeptember 09.-én került megrendezésre a Velencei tavon, az alábbi képen szereplő régióban.

A Velencei – tó ezen szegmense több opciót kínál a versenyzők részére halfogás szempontjából, kiváló csuka és balin állománnyal rendelkezik, továbbá a süllő is beleszólhat a verseny alakulásába. Én mégis úgy gondolom, hogy a fő hal, amivel biztos stabil és jó eredményt lehet hozni ezen a megmérettetésen az a csuka. Rengeteg él belőle a tó ezen részén. Egyetlen probléma nehezíti meg a versenyzők dolgát a krokodil pofájukkal kapcsolatban, az nem más, mint a méretük. Az idei szabály szerint a csuka méretének alsó határa 35 centiméter, amely azért problémás, mert rengeteg – ennél - kisebb bugyli él a tóban, persze „mérhető” testvéreik is szép számmal lakják a vizet, viszont őket nem egyszerű horogra csalni.

Vannak olyan kiemelt részei ennek a szakasznak, amelyeket csak szerencsés sorsolással lehet „leállni”, kiemelném ezek közül az „1” –es kotrást, ahol nagyon nagy mennyiségben tanyáznak a csukák, és aki ezeket ott megtudja fogni igen jó eséllyel pályázik egy előkelő helyezésre, mint ahogy a végeredmény is mutatta. Számunkra gyorsan világossá vált, hogy a fent említett helyen esélyünk sem lesz lehorgonyozni, mivel a péntek reggeli sorsoláson a 28- as rajtszámot kaptuk, így más alternatívák után kellett néznünk. Az első edzésnapon a 2-es kotrásban kerestük a csukákat, illetve a pálya keleti régiójában a süllőket, azonban meggyőző eredményt nem értünk el, így délután a már ilyenkor megszokott napirendet követve leültünk Robival és átbeszéltük az aznap történteket, valamint elterveztük a következő napi horgászatunkat. Az elképzelésünk az volt, hogy a hínárból kellene kibogarászni valami úton módon a csukákat, akiket gyors megállásokkal – ezáltal nagy terület átfésülésével – horogra csaljunk. Az edzésen követtük is a megbeszélteket nagy gyakorisággal váltogattuk a helyeinket és a tréning végére 18 kapást számoltunk össze – a halakat nem fogtuk meg, lenyomott horoggal horgásztunk, annak érdekében, hogy a másnap kifogni kívánt halainkat ne szurkáljuk össze -. Ez a mennyiségű kapásszám igen kecsegtetőnek tűnt, így összeállt a fejünkben, hogy hol és miként szeretnénk horgászni.

A készség, amivel megpróbáltuk a legtöbb halat a csónakunkba terelni, egy viszonylag kemény botból, 0,08 –as méretű fonottból vagy 0,10 mm átmérőjű Nanofil zsinórból, körülbelül 60 centiméter 0,45 mm átmérőjű Storft FC1 típusú fluorokarbonból állt. A két zsinórt not a knot kapoccsal rögzítettük egymáshoz. A csali alapvetően gumihal volt, azonban előkerültek a táskából a jól bevált fém csalik is. Tekintettel arra, hogy az alapvető tézisünk az volt a csukákról, hogy a hínárban lapulnak és onnan csak akkor jönnek elő ha táplálkozni szeretnének, törekedtünk arra, hogy a csalinkat szinte a hínárosban vezessük el. Amely sok bosszúságot okozott a horogra felakadó növények miatt. A csalivezetésben nagy szerepet kapott az erős feszes bot, amivel könnyedén ki tudtuk pöccinteni a hínárból a csalinkat.
Elérkezett a várva várt nap, fontos volt számunkra a jó szereplés, hogy az előkelő első helyezésünk a bajnokságban megtarthassuk, vagy legalább a dobogón maradhassunk. Bíztunk az általunk felállított stratégiában, így nagy reményekkel indultunk a versenynek. A rajt után a pályát hírhedten jól ismerő és kiválóan meghorgászó Kemecsei Zoltán – Jakab Orsolya párossal fej fej mellett haladtunk a kiszemelt helyünk felé, ahol megdöbbenten tapasztaltuk Róberttel, hogy az előbb említett pároson kívül más nem kötött le, sőt ők is tovább haladtak az általunk kigondolt hely mellett. Szokásos pacsi a verseny előtt, aztán nekiálltunk… A verseny első órája darabszámban egészen erősre sikeredett, azonban a minőség kétségbeejtő volt. Számokban kifejezve Robi 8 halat fogott meg, ebből 1 darab volt bemérhető. Így ezen a területen apró mozgásokba kezdtünk és szisztematikusan végighorgásztuk a pálya ezen traktusát. A második órában jómagam is feliratkoztam a halfogók névsorára, viszont szerencsénkre mindkét halam bemérhető hosszúságú volt. A következő órákban még sikerült 2 nem bemérhető halat produkálnunk, majd egy olyan öbölbe horgonyoztunk le, amit előttünk már három csapat meghorgászott a szemünk láttára. Innen sikerült még két mérhető halat kibogarásznunk, illetve volt még három kapásunk. A verseny végére tehát 14 halat fogtunk, azonban ebből 5 darab volt versenyképes. Az eredményhirdetést követően kiderült, hogy a szereplésünk a 8. helyre volt elég, ami azt jelenti, hogy 3 forduló után vezetjük az Országos Csónakos Pergetőbajnokságot 1 ponttal Sztahovits Péter – Koncz Dávid, Tóth László – Oláh Péter párosok előtt.

A következő forduló 2018. október 07. napon kerül megrendezésre a Tiszán, annak is a Dinnyésháti – Kiskörei szakaszán. A cél itt is egy stabil, jó szereplés, mivel a rá következő napon indulunk Angliába a Kovács Tamás – Brogyai Péter és Sclotthauer László – Ruff Miklós párosokkal a Csónakos Pergető Világbajnokságra, ahonnan hazatérve nem lesz lehetőségünk tréningezni az utolsó fordulóra, amely a Desedán fog lezajlani. Úgyhogy szurkoljatok! 

Üdv.
Feri és Robi
Xfish Spinning Brigade