Van egy cikkem, feltöltöm most!

Egyéb

Hibaelhárítás!

Feltartóztathatatlanul közeleg a tél, még akkor is, ha az időjárás nem ezt igazolja. Nincs is ebben semmi szokatlan, hiszen minden évben így van. Ugyanakkor be kell látni, hogy egyre nehezebb feladat a halfogás, meg kell dolgozni minden kapásért, főleg a természetes vizeken. Vannak napok, helyzetek, amikor nem a horgászon múlik a siker. Keverhetjük a legszuperebb már-már high-tech etetőanyagokat, csalizhatunk a legfogósabb csalikkal, mégse jön a várva várt kapás. Ilyen is van!



Meg olyan is, amikor a horgász már az elején halálra ítéli az aznapi horgászatot. Ha csak levegőzni akar, akkor nincs is ezzel baj, de ha halat is szeretett volna fogni, akkor már nem kerek a dolog. Hazafelé aztán mormolja magában mérgesen, hogy már megint mit ajánlottak vagy, hogy nem jó ez a kaja. Pedig lehet, hogy egy apró, ám de fontos dolgot rontott csak el, vagy nem figyelt oda eléggé. Hogy mire is gondolok?! Hát az etetőanyag bekeverésére.
Lerágott csontnak tűnhet a téma, de nem az. Sokszor elképedve nézem, hogy hogyan és miben keverik az etetőanyagokat. Nylon zacskóban és akkora vödörben, amibe éppen csak belefér a kezünk, nem lehet megkeverni semmit. Ennyi erővel a pénzt, amit az etetőanyagra költöttünk, egyenesen a vízbe is dobhatnánk! Körülbelül ugyanannyi lenne a hatása, hacsak nem bankár halakkal van dolgunk. Nem nagy általánosságban szeretnék foglalkozni a témával, azt már megtették mások. Azoknak a kollégáknak szánom ezt az irományt, akik az Economic családot használják. Miért ez a megkülönböztető figyelem? Ezt megint csak egy kiállításon elcsípett beszélgetésre vezetném vissza, na meg arra, hogy én is sokszor használom.

„- Vigyünk ilyet is! Ez a múltkor is jó volt!”
„- Jó volt, csak egy kicsit kemény kaja!”
Mivel kíváncsi voltam, hogy mire gondolnak pontosan, beszédbe elegyedtem az illetőkkel. A „gond”, hogy nagyon tapadós. Hát, valóban meg lehet úgy gyúrni, hogy ha megdobnánk vele valakit, a szemei csillagközi utazásra mennének. De a „hiba” egy kis odafigyeléssel és a megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával elhárítható.
Mivel mindenki a hideg vizekre keresi már a megoldást, ehhez igazodva választottam alanynak a Ponty-Kárász F2-t. Mivel a piros színe nem rikít a letisztult vízben, ideális a téli hónapokra is. Az édeskés illatához az édes és a halas aromák is tökéletesen passzolnak. Sokan gondolják azt, hogy télen csak az édes aromák működnek. Ezzel nem értek teljesen egyet, vannak vizek, ahol télen is a büdös-halas ízek működnek jobban.




Aromákból folyadékot is és port is szándékoztam hozzákeverni. Folyékonyból az Epres-Halast választottam. Úgy vélem, hogy az eper ízzel-illattal nem nyúlunk mellé, még akkor sem, ha ismeretlen vízre megyünk szerencsét próbálni. Por aromából a Ponty aromát szándékoztam bevetésre küldeni. Folyadékot amolyan hátországnak, míg a port egy agresszív támadóként szándékoztam hozzátenni.







Az egyenletes szemcseméret miatt rövid idő alatt magába szívja a kellő vízmennyiséget. Szeretem ezt a tulajdonságát, mert nem vesz el sok időt magából a horgászatból, bár az is igaz, hogy általában otthon keverem be az etetőanyagokat. De térjünk rá magára a keverésre!
A szükséges vízmennyiséget mindig kimérem, így mindig ugyanazt az állagot kapom. Van, aki nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget, de az eredményesség a precizitást igazolja. A folyékony aroma mennyiségét mindig bele kell számolni a víz mennyiségébe. Mivel az aroma elég tömény, nem kell nagy mennyiség belőle. Az esetek többségében 0,25-0,5 dl aromát használok. Az aromát mindig a keveréshez használt vízhez öntöm, így egyenletesen eloszlik az etetőanyagban, és minden szemcse tartalmazza majd.







Ami a bekeveréshez szükséges víz mennyiségét illeti, két mennyiség is szóba jöhet: ha 4 dl-rel keverjük be, hálós kosárral már használható is. Bár, így még tartalmaz felszálló szemcsét, de ez a hasznunkra is lehet. Utat mutat a vízközt bóklászó halaknak a kosarunk felé. Ezt inkább sekélyebb vízben ajánlott használni.




A második lehetőség, ha 5 dl-rel keverjük be. Lehet, most sokan csak legyintenek, hogy ez az egy deci ide vagy oda, de igenis sokat számít! Ez a mennyiség tökéletesen elegendő a bordás kosarakhoz. Sok élő és szemes anyagot tud felvenni így az etetőanyagunk.




Mindig úgy öntöm hozzá a vizet, hogy nagy felületen érje és csak a fele mennyiség kerüljön hozzá elsőnek. Ennek az az előnye, hogy sokkal egyszerűbben homogénebbre keverhető, mintha egy pontra öntenénk a vizet.










Ha a keverés első fázisát befejeztük, nyomkodjuk jó erősen a vödör fenekére az etetőanyagot! Így kiszorítjuk a szemcsék közül a levegőt és a szemcsék gyorsabban átadják egymásnak a nedvességet. Ez a mozzanat jócskán lerövidíti a víz felvételének időtartamát. (Gyulai Feri barátomtól lestem el)







Tízpercnyi pihentetés után, fellazítom az anyagot. A nagy összetapadt tömböket a két tenyerem és az ujja között szétmorzsolom. Fontos, hogy a tenyerünket ne szorítsuk össze! Mivel az etető még nem tartalmaz minden vizet, így könnyedén szemcsékre bontható a keverék. Ha ezzel megvagyunk, jöhet hozzá a maradék vízmennyiség. Alapos keverés után, már nincs más dolgunk, mint a rostálás.







Ha nem rendelkezünk rostával, használhatjuk a tenyeres megoldást is. Ha csak egy kilogrammot keverek, mindig egyszerre ráöntöm a rostára. Nem kezdem mindjárt a tenyeremmel áttörni, inkább a vödröt és a rostát összefogva, elkezdem rázni.




Ha mindent jól csináltunk, minimális mennyiséget kell majd csak áttörni kézzel. Eredményül egy jól tapadó, mégis könnyen nyitó, homogén etetőt kaptunk.













A por aromát, én mindig a már kész etetőanyaghoz keverem. Az aroma szemcséi így az etetőanya felületére tapadnak és gyorsabban fejti ki a hatását. Mennyiséget nem írnék, mert ezt mindig az adott helyzethez igazítom. De itt is a fokozatosság elvét követem. Mindig csak keveset, mert hozzátenni tudunk, de kivenni belőle már nem!







Befejezésként jöhet hozzá a kukorica, pellet vagy csonti. Ha konzerv kukoricát teszünk hozzá, minden esetben öntsük le a levét! Ez a plusz nedvesség már rontana az etető állagán.




Nézzük meg azt is, hogy hogyan fog működni a keverék a mederfenéken. Az akváriumban bemutatott teszt, csak részben fedi a valóságot. 1,5-2 m mélységig igaz, de ahogy nő a vízmélység, úgy bont egyre gyorsabban a kaja a nyomás miatt. Ha mélyebb vizeken használom, akkor sem adok több vizet hozzá, inkább vizes kézzel újra megnyomom a már megtöltött kosarat. Így csak a felülete lesz nedvesebb, tapadósabb, ami pont arra elég, hogy a fenékig egyben maradjon a kosár tartalma, de lent már nyitni kezdjen.
















Most pedig nézzük a rossz példát!
Szemléltetésként egy kicsit túlvizeztem a már beállított keveréket, 1-1,5 dl-rel több vizet adtam hozzá. Hipermarket gazdaságos lesz így a keverék, de az eredményesség szempontjából kicsit sem mondható ideálisnak az állag. Nem az a cél, hogy órákon keresztül a kosárban maradjon, hiszen minél gyorsabban kioldódik a kosárból, annál gyorsabban csalja a halakat a horgunk közelébe. Egy kisebb lyukbőségű hálós kosárban akár egy órán át is benne marad ez az állagú kaja. Nehezéknek ugyan jó, de nem fejti ki a csalogató hatását. Ne legyünk a saját pénztárcánk ellensége! Szánjunk egy kicsivel több figyelmet és időt a keverésre, és az eredmény nem marad el.
















Ezt az írást a következő írásom úgymond előszobájának szántam. Attól, hogy az Economic etetőanyag család nem tartozik a prémium kategóriás etetőanyagok közé, még ugyanúgy kell figyelni a bekeverésére. Meghálálja a figyelmet, higgyétek el! Hogy mit sikerült a horog közelébe csalni vele, azt majd a következő írásomban mutatom be. Addig is jó kevergetést!







Top Mix: Megéri az árát!
Írta: Dávid Szabolcs
Fotó: Decsi István

4 embernek tetszik