Van egy cikkem, feltöltöm most!

Versenyek

Két debreceni Hangonyban (jelentés a versenyládáról)

Már hónapokkal ezelőtt elterveztem Frici barátommal, hogy ne csak itt a saját megyénkbe járjunk versenyekre, menjünk messzebb is. Más vizekre is kíváncsiak vagyunk, szívesen megtanuljuk, ha új dolgokat látunk másnál. Erre valók a versenyek.

A kiszemelt verseny, az bizony Hangonyban került megrendezésre az Ózdi Pontykalózok Feeder Kupa elnevezéssel. Persze, mivel idegen víz, semmit nem tudtunk róla, csak abban az egyben voltunk biztosak, hogy gyönyörű hely. A világhálón található fotók magukért beszéltek, szép hely lehet, valahol messze-messze Debrecentől, Ózd mellett.





Répás Peti segítségét igénybe vettük, mint főszervezőt, bár személyesen nem ismertük, de készséggel segített nekünk szállást beszerezni, hiszen egy nappal előtte egy edzést is tartottunk volna, ha lehetséges. Hogyne lett volna lehetséges, egy lakókocsi lefoglalva a parton és semmi gond, most köszönjük Peti!





Persze megtalálni sem volt könnyű, de azért csak megláthattuk a tavat, ami pont úgy nézett ki mint a képeken, habár attól még szebb, különösen ha a partján áll az ember. Kipakolás versenyláda felállítás, természetesen zuhogó esőben, hogy máshogy? Péntekre és szombatra is, egész napos esőt ígért az időjós, bárcsak tévedett volna! Nem, nem tévedett, csak esett és esett, megállás nélkül. Versenyládák felállítva, ernyő felhúzva kezdődjék a peca.

Egy próba dobás, egy method kosár repül, halk csobbanás, mire beállítottam az ernyő magasságát, már a bot derékba is hajlott… Ja szóval hal, aham értem…, a fék meg nem akarja abba hagyni a recsegést. Jól kezdődött és jól is folytatódott, egymás után jöttek a „hangonyi dömperek”, alig lehetett őket jobb belátásra bírni, de ideje volt megszokniuk a halaknak debreceni horgászokat is…





Szerencsére a nagyobb távolság elérésére biztosított az Ecofish Kft. ehhez való feeder botot ( Ecofish Feeder Line), amit külön köszönök, a bot tette a dolgát!





Kellemes örömpeca az esőben, néha egy-egy fotó, amelyik hal esetleg érdekesebb, de egy nyugodt pillanat nem volt, példa erre Frici barátom, aki inkább csak egy bottal horgászott, ide sok kettő…





Peti meg Tibor a két szervező meglátogatott bennünket, jókat beszélgettünk, egy-két fárasztás között, végre személyesen is találkoztunk. Mire este lett bevonultunk, elázva már a lakókocsiban, de nem sokat aludtunk! Menni kellett fotózni, mert ennek a tónak gazdája bizony harcsát akasztott és fotózni kellett, szóval gratula Zoli az éjszakai harcsádhoz!





Akkor hát eljött a verseny ideje, egymás után jöttek a versenyzők és minden név ismerősen csengett, alig vártuk a sorsolást. Elég nehéz pályát húztunk, legalábbis saját elgondolásunk szerint, de majd a végén kiderül, én 37-es, Frici 40-es. Mondhatni látjuk egymást majdnem.

Fricinek feltett szándéka volt, hogy pontyokat akar fogni, így is horgászott, de várnia kellett, míg megérkeznek a halak, nem tudni mennyit, de a tegnapi pecát akarta folytatni, de ez most egy verseny. Jó pár versenyen voltunk már, ennek mai napnak semmi köze a tegnapihoz, bár ugyanúgy esik az eső, de egy csomó kiváló horgász akar a legjobb lenni és zúgnak a kosarak befelé, így nem könnyű, de ezért verseny a verseny.

Vártam én is pontyra, de csak egy órát adtam, aztán váltás és kárászozás, de egy idő múlva eltűnnek, újra pontyozás, ezzel a sok módszerváltogatással egy egész verseny is elmehet, ugye…, mert az idő telik, az eső meg esik.

Mire dél lesz, Fricinél fékrecsegés és csobogás egymás után, az igen barátom belenyúlt rendesen, fáraszt és szákol egymás után, eljött Frici ideje. Mire vége a versenynek, fáradt és elázott horgászok mérlegelnek. A pályabírók készítik a jegyzőkönyvet, a barátom szektor 1-es én szektor 5-ös. Nem volt rossz, akkor lássuk majd az összesített végeredményt.

Kihajózás, szerencsére Zoli Tógazda segít nekünk két csónakkal, a versenyládákat és minden mást kiszállítani, akárcsak reggel beszállítani. Nem volna könnyű kézzel saját erőből a C szektorban közlekedni, ezt külön köszönjük Zoli!





A kellemes babgulyás megadta nekünk a felmelegedés alapját és nyugodtan vártuk a végeredményt. Frici már mosolyog, összesítésben meg van a második hely, gratula Barátom!





Akkor hát fehéren feketén, íme a végeredmény és minden helyezettnek gratulálok!!

1. Angyal István 25610 gr.

2. Makó Ferenc 19330 gr.

3. Csampa György 16590 gr.







Mielőtt elindulunk haza Debrecenbe, még hosszan nézzük ezt a gyönyörű „ékszerdobozt” a Hangonyi tavat, még visszajövünk!

Köszönünk mindent és örültünk, hogy itt lehettünk!



Harangi Csaba



Fotó: Harangi Csaba és Makó Ferenc3 embernek tetszik