0
Kosár
Belépés
Regisztráció
Akciós november Thermo ruha akció
Van egy cikkem, feltöltöm most!
Versenyek

MarveQupa Egyéni Freestyle Feeder verseny, 2019.05.25. Táti-tó

A lakóhelyemtől szűk 90 km-re lévő, számomra eddig ismeretlen vízre, a Táti-tóra látogattam el, a MarveQupa verseny keretében, május 25-én.
Tudomásom szerint a tavon nem, vagy csak „bizonyos körülmények között” lehet horgászni, ami alatt elsősorban a hétvégi versenyeket kell érteni. Mire számíthat az ide látogató pecás? Halra, halra és még több halra. A tó halállománya olyan különlegességeket is rejt magában, mint a koi ponty, tok, fekete amur vagy épp a márna. Kristálytiszta vizét a kavicságyon átszűrődő Duna vize adja, ennek megfelelően a vízszín is egyedi. Átlagmélysége 2-3méter, legmélyebb pontja 7m körüli.

Mivel korábban nem volt semmilyen tapasztalatom a vízzel kapcsolatban, így a különböző médiumokat figyelve, illetve néhány horgásszal beszélgetve próbáltam összeállítani azt az előzetes taktikát, ami megoldása lehet ennek a gyöngyszemnek. Ennek megfelelően halas kaját és mikropelleteket kevertem még előző este otthon, hogy a vízparton már csak utóvizezéssel kelljen belőni a tökéletes állagot. Természetesen készültem némi édes kajával, csoki-narancs ízben és egy „natúr vonalat”, mezei TTX-et is kevertem. A verseny szabályai lehetővé tették mind a method, mind a hosszúelőkés módszer alkalmazását, emellett tetszőleges mennyiségű csali és etetőanyag felhasználást, amit akár verseny közben is lehetett keverni. Ezt, bizony ki is kellett használjam később…

A helyszínre érkezést követően, az első dolgom a halak viselkedésének és tartózkodási helyének megfigyelése volt, amit nagyban megkönnyített az, hogy a halak folyamatosan csobogtak, jellemzően a sziget előtti területen, nagyjából a tó közepén. Ezzel szemben a víz más részein nem, vagy csak alig volt mozgás. A korábbi infó, miszerint nagyon helyfüggő a víz, beigazolódni látszott, tehát a helyhúzásnál már eldől minden, gondoltam.

Miután a reggeli nyerő kombót (virli+mustár+friss puha kifli) megettük és a szíverősítővel egyben ki/meg/lehúzott bátorítón, ezzel együtt a helyhúzáson is túl voltunk, a 18-as számmal jelzett pozíciót foglalhattam el a B szektorban, közvetlen egy nagy fűzfa árnyéka mellett.
A láda felállítását követően az első dolgom volt a 45g-os method kosaras cuccom összerakása és a medertérképezés. Nem kicsit lepődtem meg, hogy a botspicc alatt előttem a víz már majd’ két méteres volt, mégis a 3m-es haltartóm vége tisztán látszódott. Ha én ennyire lelátok a vízbe, a halak is látnak engem, így az igen közeli pecában nem is gondolkodtam. Szisztematikusan egyre beljebb dobálva kerestem a töréseket, illetve a legmélyebb részt. Jelentős törést nem találtam, így a mélypontra terveztem az alapot betenni, az összes botot eköré húztam ki pár méterrel. A vízmélységet nagyon egyszerűen úgy végeztem, hogy a fejem felett megállított bottal szépen vízre tettem a szereléket, majd azonnal rá a bottartóra. A kosár fenékre érését a spicc belazulása egyértelműen jelezte, csupán a csobbanástól eltelt időt kellett figyelnem.


A spricnivel adagolt vízpermet csak a szemcsék felületét puhítja fel, így egy jobban tapadó, lassabban bontó kaját kapok


Ez után az előre bekevert kaják rávizezése következett spricnivel. Néhány marék G Green, Aqua Garant Uni, Classic, és Start adták az alapot viszonylag keményen belegyúrva a bordás kosárba, hogy le is menjen a fenékre. Kb. 5 pernyi alap, úgy 5-10 gombóc került a vízbe. Az elképzelésem az volt, hogy 3 perces ütemmel dobálok és keresem a halakat addig, amíg az etetés érik.


Míg az alapot bordással tettem be, addig horgászni kizárólag method cuccal horgásztam

Közben a háttérből Ingrid jelezte, hogy a bal szélen nagyon fogják a halat, illetve tőlem jobbra a második horgász is elkezdte kifele termelni az uszonyosokat. Hol sárga, hol barna, hol épp fekete színű kajával. Kajában így nem volt egzakt dolog, fogtak ezzel is, azzal is. Túl sok következtetést ebből nem tudtam levonni, mindössze annyit, hogy az, amit erőltetek már egy-másfél órája, egyáltalán nem működik. Kevés magot hoztam, csúzlim sem volt, jobb híján kézzel dobáltam pár szemest magam elé, ameddig csak tudtam. Ez adott néhány pontyot, de a megugró hal azonnal elverte a társait, a 15-20 perces időközönként fogott 1-1 db hal pedig sokra nem elég. Muszáj volt kitalálni valamit, így a benti etetésre dobtam TTX-el, ami harmadik dobásra halat adott, de látszólag nem is volt benne több. Biztos voltam abban, hogy van bent hal, csak épp a szájuk ízlését nem találtam még el. Jöhettek az aromák a kukoricapogácsára kis mennyiségben, de semmi. Ekkor még mindig a 3 perces ütemnél tartottam. Egyre-másra pörgettem a dobásokat és kétségbe voltam esve, ahogy láttam, hogy a szélen sorban jön a hal, nekem pedig alig van valami érdemleges. Próbáltam lehiggadni, és több időt adni a halnak, hogy megtalálja a csalit és láss csodát… 5 percre elhúzta szép botgörbítős kapással egy ponty. Újabb dobás, újabb 5 perc és ismét. Stopper átállít, és menetrendszerűen érkeztek a halak. Mindössze az a +2 perc rávárás már ennyit jelentett a korábbihoz képest. A nagy vízmélységben a halnak egész egyszerűen több időre volt szüksége ahhoz, hogy a kaját, benne a csalival megtalálja… és minderre elment több órám a 6 órás versenyből… Na igen… új tó, más halak, más taktika, tapasztalat hiánya stb. Amint megtaláltam a jó ütemet, szépen jöttek is a halak. 5 percnél többet sosem vártam, inkább újat dobtam. A végére olyan szépen odaállt a hal, hogy esélyesnek kezdtem érezni magam arra, hogy jól szerepeljek, amihez persze határozottan kellett húzni a halakat is, ami tekintve a vízmélységet és a halak kondícióját, bizony nem volt könnyű dolog, de a 390-es Preston Monster tökéletesen tette a dolgát, akárcsak a 4500-as Long Cast orsó is.


Kellett az erős, mégis érzékeny bot a mély víz, és az erős halak miatt. Mind a bot, mind az orsó hozta az elvártat ezen a napon is


Gyorsan vízbe került a második haltartó is. Mikor mérlegelést kértem 11+8 ponty volt a két szákban, melyben kettő nagyobb, 5 kiló feletti bajszost szállásoltam el rövid időre. 23495g+21795g-al borzoltam a szomszédok idegeit az első mérlegelésemmel.


Az első mérlegelés egyik része 21+kg



Az első mérlegelés másik része 23+kg


Az előre kevert fél liternyi TTX vészesen fogyott, így újabb fél litert kevertem, de már áttörés nélkül került a kosárba. Visszavolt még másfél óra, úgy gondoltam szoros vége lesz. Minimum a szektorban, de akár az összetettben is esélyes lehetek, hiszen kapás kapást ért.


A halak rendre a biztonságot nyújtó fűzfa alá menekültek



Minden hal az utolsó erejéig küzdött a mély vízben, a parton viszont nyugodtan viselkedtek

Egy azonnali mérős tokot sikerült fogni a maga 3825g-jával, és szákba tudtam tenni még 6 pontyot, de sajnos-nem sajnos, 5 kiló feletti már nem jött egy sem, így az utolsó mérlegelésem 11625g-jával kialakult az összfogásom: 60740g, szektor kettő. Bal szélről a kolléga rendkívül ügyes pecával és jó helyzetfelismeréssel megelőzött 3-4 fogott hallal. Ha előbb váltok, előbb ismerem fel a helyzetet, többet tudtam volna kihozni a helyemből, ebben teljesen biztos vagyok. De, mint tudjuk, az „A ha-val kezdődő mondatoknak semmi értelme nincs.” Csaliban ezen a forró napon úgy tapasztaltam, hogy se a szín, se az íz nem mutatott különbséget, bármit elhúztak a halak, mikor a közelébe kerültek.


Bónuszhalként egy kisebb tok érkezett



Az utolsó 1-1.5 óra igazán pörgős volt, izgalmas volt a végjáték

A verseny lefújását követően a babgulyást fogyasztva, Pop Attival beszélgettünk az eredményekről. Mint ahogy az ottaniak előre megmondták, helyfüggő a tó, ezek közül is kiemelkedő fogást a C szektor produkált a szigeten, mondhatni egységesen (50 kiló felett fogott mindenki), addig a B szektorban 3 kiemelkedő hely volt, míg az A-ban 40 kiló közeli fogással lehetett szektort nyerni.


Pop Atti behúzta a tó 1-et, de ez „arról a helyről várható is volt…”, ugye Atti? :)


Szektor 2, 60780gr fogott hal, Táti-tó. Felejthetetlen peca volt :)


Az elindult 22 versenyző összesen több mint 700 kiló (!!!) halat zsákmányolt a 6 óra alatt, ami brutális mennyiség. Figyelembe véve a fogásokat, a környezetet, a halak makulátlan, erőtől duzzadó állapotát, és a versenyszervezést, ide mindenképpen visszatérünk még horgászni. Nem mellékesen jegyzem meg a díjazást; botok, orsók, botzsákok, kupák, etetőanyagok… Kell ennél több egy izgalmas versenyre, egy ismeretlen vízen?

Imi / Xfish Feeder Fishing Brigade
Az oldal böngészésével elfogadod, hogy cookie-kat használjunk, amiket jobb szolgáltatás nyújtás érdekében használunk fel. További információk