Van egy cikkem, feltöltöm most!

Hírek

„Nekem ez olyan, mintha színes lenne” – 50 éves a Tüskevár

Persze csak az ifjúsági filmsorozat, melynek kezdő epizódját a Magyar Televízió 1967. április 3-án, azaz napra pontosan fél évszázada sugározta először; a mára már kultikussá vált kultúrkincs alapját Fekete István éppen tíz évvel korábban kiadott, azonos című könyve kölcsönözte – az „aranylakodalmat” a történet főhősét, Ladó Gyulát, alias Tutajost alakító Seregi Zoltánnal ültük meg.

Minden televízió elégedett lehet, ha képes műsorára tűzni egy, a kulturális identitást ilyen gyökeresen meghatározó alkotást, melyet premierje óta éppen ezért számtalanszor műsorra tűztek már. Amennyiben a médium azt is elmondhatja, hogy ez a mindennemű politikai, nemi, vallási, illetve egyéb szektás meggyőződéseken átívelő, kollektív nemzeti közkinccsé nemesedő mű a saját műhelyéből került ki, nem csoda, ha büszkeséggel tekint vissza rá.

Egy csónakban evezünk

Méghozzá a szó legszorosabb értelmében: az azóta rendezővé cseperedett, idén 63 éves Seregi Zoltánnal – mégha nem is a forgatás helyszínéül szolgáló Ráckevei-Dunaágnál, de – sikerült közös csónakban vízre szállnunk, hogy röpke ötven esztendő távlatából lágyan ringatózva nosztalgiázhassunk mindenki Tüskevárjáról.


A Tüskevár című ifjúsági filmsorozat Ladó Gyulája, azaz Tutajosa, Seregi Zoltán (Fotó: Anka Péter)

Habár a sztori a Kisbalatonnál játszódik, mint azt a békéscsabai Jókai Színház igazgatójaként regnáló Seregi elmondta, a filmesek praktikussági okokból kénytelenek voltak egy fővároshoz közeli helyszínt találni, elvégre a produkcióban játszó színészeknek a kamerák leállítása után még a világot jelentő deszkákon is domborítaniuk kellett – így esett a választás a Csepel-sziget déli csücskére.

Videó itt tekinthető meg:
Tüskevár videó

„Tutajos bácsi” emlékei szerint a táj tökéletesen megfelelt a regényben leírtaknak, ott azonban ma már nem tudtunk volna forgatni: az üdülőterületté alakult környék teljes mértékben civilizálódott és nyomokban sem emlékeztet korábbi önmagára; „jó, a gát még ott van” – tette hozzá Seregi. Persze hogy ne kizárólag a hangulat legyen hiteles, a stáb három napot töltött a Zala-hídnál, elvégre Matula bácsi ott várja az ifjakat hűséges ladikja fedélzetén.



Ha már említésre került a történet legemblematikusabb alakja, Bánhidi László kapcsán az egykori tutajos fájó szívvel emlékezett meg egy porlepte televíziós emlékműsorról, melynek vendégeként filmbéli „nevelő apja” saját maga is részt vett pályafutásának ismertetésében: történt ugyanis, hogy Bánhidi még csak meg sem említette a Tüskevár legendáriumát. „Máig rejtély számomra, hogy miért, hiszen ahogyan mondani szokták, egyenesen pofán találta ez a szerep, sőt, a magyar közvélemény számára eggyé lett Matula bácsival; azzá lett – fejtette ki Seregi.

Az ötven évvel ezelőtt Ladó Gyulát életre keltő egykori gyerekszínész szerint a sorozat kultusza a sztorin túl a máig erős képekben rejlik. „Olyan meggyőző volt az operatőri munka, hogy a néző hozzáképzelte a színeket is: erős hatása volt, ez a tény pedig a film adottságaihoz képest is mindig sokkal többet jelent a néző számára, aki többnyire kiegészíti a filmet és hozzáteszi saját magát” – feltéve, hogy megérinti a kellően hatásos élmény…

Forrás: hirado.hu