Száz hazavihető hal - drónokkal a balatoni rapsicok ellen

A balatoni pecások elenyésző kisebbsége évente több száz kilónyi halat visz haza a huszonegynéhány ezer forintos éves engedély kiváltása után. Évente száz darab nemes halat (ponty, süllő, balin, csuka, harcsa, stb.) vihet haza egy horgász, feltehetően ezt tartalmazza majd a balatoni horgászrend módosítása – árulta el lapunknak a hétvégi siófoki Halfesztiválon Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászturisztikai menedzsere. A csütörtöki tihanyi horgászkonferencia kapcsán írtunk már a balatoni horgászkvóta bevezetéséről. Nagy Gábor arról is beszélt: amikor a horgászegyesületi vezetők szembesültek az új elképzeléssel, nemhogy nem támogatták, hanem többen inkább tovább szigorították volna az évente elvihető darabszámot.

Európa természetes vizein bevett gyakorlat a horgászkvóta, hangsúlyozta Nagy Gábor. A balatoni fogási naplók értékelése során derült fény arra: a pecások elenyésző kisebbsége évente több száz kilónyi halat visz haza a huszonegynéhány ezer forintos éves engedély kiváltása után. Ennek szeretnének gátat szabni, hiszen ők aligha csupán saját szükségletükre lógatnak... Nagy Gábor azt mondta: átlagosan lehet úgy számolni, hogy egy darab kifogott hal egy kiló, de ennél szerényebben kalkulálva is az évi száz darab nemes hal legalább hetven kilónyit jelent.

A tihanyi konferencián szó esett arról is, hogy csökkent a Balatonon az orvhalászok száma, ugyanakkor szervezettebbé vált a ténykedésük. A halőrök munkáját nehezíti az is, hogy van olyan magán-, sőt minisztériumi tóparti ingatlan is, ahová nem engedik be őket. Ezen változtatni kívánnak, és a tervek között szerepel a halőrök számának növelése, technikai felszereltségük javítása, és egy bármikor bevethető, rendkívüli halőri csoport létrehozása. A korszerűbb hajók, navigációs eszközök mellett kamerákkal felszerelt automata mini helikopterek, úgynevezett drónok bevetése is felmerült, hogy a nádasokban, hajókról horgászókat hatékonyabban tudják ellenőrizni.