Tájékoztatás a Balaton halászatáról

2013. december 05-én Dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter Úr bejelentését követően mindennemű halászati tevékenység megszűnt a Balatonon. Jelenleg a Balaton halgazdálkodásának átalakításán dolgozunk, melyben a horgásztársadalom részéről erősen kifogásolt halászati módszerek jövőbeni alkalmazása természetesen továbbra sem szerepel.

Egyáltalán miért volt szükség eddig is halászatra a Balatonon? Tudjuk, hogy korábban a tóba kerültek olyan idegenhonos halfajok, melyek kedvezőtlen hatást gyakoroltak az őshonos halállományokra. Mindannyiunk érdeke, hogy ezek a halfajok, melyek közül a legnagyobb problémát a busa okozza, mielőbb „kikopjanak” a tó biotópjából. A busa fogásának egyik lehetséges és eredményes módszere az ún. állított hálós halászat. Ez a technológia szelektívnek tekinthető, de csak a fogott halak testméretét illetően, hiszen a nagy testű busák mellett a hasonló méretekkel bíró őshonos halak (ponty, süllő) is fennakadhatnak benne. Éppen ezért a Balaton halgazdálkodásának megújítását célzó terveinkben ez a halászati módszer már egyáltalán nem szerepel. A busa megfogására olyan halászati technológiákat kell kidolgozni, melyek pont- és alkalomszerűen végezhetőek, a lehető legnagyobb szelektivitást és nyilvánosságot biztosítva. Ki kell használni a busa szaporodási tropizmusát, amikor a megfelelő hidrometeorológiai viszonyok együttes fennállásakor nagy tömegben vág neki a két déli parti befolyónak (Nyugati övcsatorna, Keleti-Bozót csatorna). Az itt összezsúfolódott, szűk mederbe torlódott halak megfogására már az új Halgazdálkodási Törvény is lehetőséget biztosít. Ez a halászati módszer azonban korlátozott, mert legfeljebb 4-5 évenként vannak olyan időszakok, amikor a fentebb említett hidrometeorológiai viszonyok minden tekintetben (megfelelő időpont, kellő vízhőfok, erős vízhozam a befolyókon) együtt állnak.

A busa tavi szaporodásának kiderítése érdekében indított korábbi kutatási programokat fel kell újítani. Erre azért van szükség, mert a további munkák kidolgozásához fontos lenne biztosan tudnunk, hogy ez az idegenhonos halfaj szaporodik-e vagy sem a Balatonban. Ezzel párhuzamosan kutatást indítunk annak érdekében, hogy a lefagyás előtti, illetve jégolvadást követő időszakokban telelésre összeállt busákat miként tudnánk eredményesen megfogni úgy, hogy ezzel a többi, őshonos halállományt a legkevésbé se zavarjuk. Ez azonban a jövő feladata!

A horgászok részéről sok kifogás érkezett a zsákhálós (vontatott hálós) keszeghalászat miatt is. Ezúton közöljük, hogy ez a fajta halászati módszer sem szerepel a balatoni halgazdálkodás megújítását szorgalmazó terveink között.

Jelenleg a Sió-zsilipnél kilépő vízre elhelyezett angolnacsapdával történő angolnahalászatra, valamint a süllő szaporodását elősegítendő borókafészkek kihelyezésére van halászati engedélye a cégnek. A Sió-zsilipnél alkalmazott technológia aktív halászati tevékenységnek minősül, és fontos tudni róla, hogy a Balaton vízrendszeréből kiszökő angolnák megfogására alkalmas. A csapda használata nélkül is megszöknének az elfolyó vízzel ezek a halak, és „haszontalanul” kerülnének a Duna vízrendszerébe. Az angolnák értékesítéséből származó bevételek jelentős részét az őshonos halállományok, elsősorban a süllő pótlására és növelésére szándékozzuk fordítani a jövőben.

A 2012. évi 234000 kg-os halászfogásból 133000 kg volt a busa, 80000 kg. a keszeg, 10000 kg az angolna, míg a két, horgászatilag legjelentősebb halfajból, a pontyból és a süllőből 8000 kg, illetve 2000 kg volt a fogás (egész kilókra kerekítve). Jelenlegi terveink szerint ebben az esztendőben tehát csak angolna fog szerepelni abban a rovatban, ahova a Balatonból, halászmódszerrel kikerült halnak kell íródnia.

Összegezve: a Balaton halgazdálkodását megújító terveink között tehát a hagyományosnak nevezhető halászat, mint a kerítő hálós, az állított hálós és vonó hálós halászat nem szerepel, a busa megfogására pedig még lehetőleg ez évben, a későbbiekben sorra kerülő, civil szervezetekkel (horgász egyesületekkel, horgász szervezetekkel) és önkormányzatokkal közösen egyeztetett módon kerülhet csak sor. A fentiekből látszik, hogy téves információ az, hogy a Balatonon változatlanul folyik tovább a halászati tevékenység.

Végezetül egészen friss hír, hogy a mai napon vízre került, és hamarosan mozgásban lesz egy halászhajónk a Balatonon, melynek kizárólagos feladata a süllők szaporodását elősegítő borókafészkek mozgatása lesz. A tóból kiemelésre kerülő fészkekről lekelt, védett tógazdasági körülmények között egynyarassá nevelt süllők maradéktalanul fognak visszakerülni a Balatonba!

A halgazdálkodási tervünk részletes kidolgozás alatt áll, annak elfogadása után azt azonnal nyilvánosságra hozzuk! 3 embernek tetszik