Van egy cikkem, feltöltöm most!

Egyéb

Új élőlény a Ráckevei Duna-ágban

Nyár közepe óta egyre több bejelentés érkezett horgászainktól, hogy egy eddig ismeretlen, nyálkás, kocsonyás és rossz szagú gömbölyded "valami" jelent meg a Duna-ág alsó szakaszának vizeiben. A beküldött minták alapján a szakemberek megállapították, hogy a megfigyelt alakzatok egy édesvízi mohaállat, a Pectinatella magnifica telepei.

A mohaállatok többsége tengerben él, de számos édesvízi fajuk is ismert. Az egyedek kisebb-nagyobb telepeket alkotnak, amelyekben egy közös burokban rengeteg egyed él együtt. A telepek általában helyhez kötött, rögzült életmódot folytatnak, de ritkán szabadon úszó telepekkel is lehet találkozni. Megtalálhatók vízi növényeken, nádon, csónakok alján, stégek lábain, vízbe süllyedt faágakon, gyökereken...

A Duna-ágból előkerült Pectinatella magnifica előfordulását erről a területről eddig még nem említi a szakirodalom. A faj egyébként közönséges Észak-Amerikában, Európában, Japánban, Koreában is. A telepek nagysága ritkán elérheti a 2 métert, de általában football labda méretűek. Az egyedek rozettákat alkotnak, egy rozetta 12-18 egyedből áll. A telep felszíne enyhén dudoros, 1-1 dudor 1-1 rozettának felel meg. A kocsonyás, nyálkás tapintású telepek víztartalma igen magas, 99%-os, színük sárgás, barnás, többé-kevésbé átlátszó.

A Pectinatella kedveli az álló, vagy lassan áramló, sekély, felmelegedő vizeket, öblök napfényjárta részeit. A pár milliméter nagyságú egyedek 60-80 pataalakban elhelyezkedő tapogatóval rendelkeznek, ezekkel szűrik ki a vizből táplálékukat, parányi szervesanyag-részecskéket, baktériumtelepeket. A vízhőmérséklettel szemben támasztott igényük igen határozott, optimális számukra a minimum 16-20 fokos vízhőfok, 12-13 fokos vízhőmérsékletnél a telepek elpusztulnak, szétesnek, és nagy számban szabadulnak ki a spórára, petére emlékeztető 0,2-0,5 mm-es sztatoblasztok, amik hibernált állapotban áttelelnek. Az áttelelő részekből a következő évben a megfelelő vízhőfok elérése után új telepek fejlődnek.



A szűrő táplálkozásmódot folytató mohaállat kedveli a tápanyagdús, eutróf vizeket, de nem él meg erősen szennyezett vízben. Szűrő tevékenységével tisztítja élőhelyének vizét, így komoly szerepe lehet a víz öntisztulásában. Egyes sós vízben élő fajok okozhatnak bőrirritációt, a Pectinatella ilyen kórokozása nem ismert. Káros lehet megtelepedése vízszállító rendszerekben, hűtő csővezetékekben, csökkentve azok vizszállítő képességét. Megjelenése, elszaporodása a Ráckevei Duna-ágban ilyenformán nem tekinthető károsnak, legfeljebb esztétikai szempontból okozhat problémát.

Dr. Tyahun Szabolcs3 embernek tetszik