0
Kosár
Belépés
Regisztráció
Évindító akció Crazy camping akciók
Van egy cikkem, feltöltöm most!
Élménybeszámolók

Bányatavi bojlizás Imperial Baits csalival - A pocakos töves

Véget ért a hétvégi horgászatom, amit egyik kifürkészhetetlen vízen töltöttem el kedves horgásztársammal, aki nem mellesleg az öcsém is.
Horgászatom célpontja lakhelyemtől 25 km-re található Nagykereki homokbánya. Szerencsére lehetőségem van itt horgászni és tesztelni az IB csalijait, hiszen jó ismerősöm a kitermelő. A víz a 25 hektárjával nem éppen kicsi vizek közzé sorolható. A meder változatos púpokkal, platókkal tarkított helyek jó haltartót rejtenek magában.
A helykeresés és az etetés már a horgászatra szánt hétvége előtti héten megtörtént, ezzel is időt spórolva magamnak az előttem lévő horgászat idejére, hiszen a kint eltöltött időt már csak a horgászatra szerettem volna intenzíven fordítani.


Etetés kukoricával és pellettel.


A meghorgászandó területet csónakba szállva kerestem meg. A bánya déli részén a parttól úgy 50-60 méterre helyezkedik el egy nagyobb kiterjedésű sziget. A szigettől a part felé, a medret tapogatva lettem figyelmes valamire, amitől egyből felcsillant a szemem.
Az úszó kotrónak a ki-, és bejárásának megkönnyebbítésére a mederben található ennek a gépnek a közlekedő csatornája. Egyből tudtam, ez az amit meg szeretnék horgászni. Ez a csatorna kb. 10-15 m hosszú és 4 m szélesre saccoltam, mélysége pedig a 2 m-es mederből letörik egészen 3 m mélyre. Azonnal megtörtént a bójázás és az etetés.
Fellélegeztem. „Ez is meg volna!”


Alapozáskor jól meg szoktam szórni a kiválasztott helyet. Persze pellet az nem maradhatott el most sem.


Etetésre főtt kukoricával, tigrismogyoróval és 20 mm-es halibut pellettel készültem és mivel itt még soha senki nem ismertette meg a halakkal, a bojlit így elkezdtem óvatosan - minden etetéssel egy 40-50 szemet - bejuttatni (ez 3 alkalom volt). A csali választáskor az Imperial Baits Monster Paradise-ra esett választásom, 16 mm-es méretben, ami egy intenzív erős fűszeres csali, reméltem a halak is preferálják a nekik szánt golyókat…


Az általam kiválasztott csali a rövid túrára: Imperia Baits Monster Paradise 16 mm


És eljött a várva várt nap, a péntek reggel. Már a munkába is egész nap az járt a fejemben, hogy este kiérve mit és hogyan fog nekem adni ez a rövid túra.
A munkából hazaérve egyik kocsiból át a másikba és már a parton is találtam magam, semmi időt nem elvesztegetve. A helyen pakolászva arra lettem figyelmes, hogy az etetett helytől alig pár méterre két szép fordulást láttam. Eljátszottam magamban a gondolattal, hogy tényleg gyönyörű egyedeket találhatok ezen a részen és, hogy jó helyen keresgélek.
Nem is tétlenkedtem sokáig, botok be is kerültek azonnal. Úgy terveztem, hogy a horgászat ideje alatt dobálással fogom bejuttatni a végszerelékeimet erre a 60 m körüli távra, mivel nem akartam a jelenlétemmel megzavarni az itt megforduló barátainkat. A dobos szerelékem a lehető legegyszerűbb, ami egy 110 grammos grippás ólomból állt fix szereléken, egy viszonylag hosszú 20-25 cm-es 16-os fonott előkén egy 6-os méretű Fox Arma SSSP Barbed horogból állt, az általam készített Nash tube horogbefordítóval.


Általam használt végszerelék illetve a csalifelkínálás.


A csali felkínálásom a következőképpen történt: egyik botomra 2 szem 16 mm-es Monster Paradise-t tettem egy kis lebegtető szivaccsal „hóembert” készítve, a másikon ugyanez két szem, de jó nagy szivacsdarabbal lebegtetve és egy sörétólommal lesúlyozva, körülbelül 5 cm-re megemelve a fenéktől. Arra a döntésre jutottam, hogy a szemes etetőanyagot elhagyom és két nap alatt csak dobócsövezek - a Monster Paradise-ból mindig kevés mennyiséget a lehető leghalkabban - és pva zsinórral teszek mindig koncentráltan horog mellé pár szemet.
Ez így is történt. Szerelékeim a fenéken „csücsülve” várták az arra tévedő és táplálkozó egyedeket. Minden bot bedobásra került, gyors sátorállítás öcsémmel és már azon kaptuk magunkat egy hosszas beszélgetés közepette, hogy kicsit felülkerekedett rajtunk a fáradtság így nyugovóra tértünk és alvásba torkollott az eszmecserénk.
Hajnal fél 3-kor volt egy csippanásom, de nem nagy jelentőséget tulajdonítottam neki, aludtam is tovább, majd 3 órakor erőteljes csipogás kíséretében vehemens kapásra ébredtem, azonnal a botoknál teremtem és már kontaktba is kerültem a hallal. A ráemeléskor érződött, hogy nem lesz rossz hal, hiszen lassú komótos mozgása ezt jelentette számomra. A fárasztás egy 15-20 percet vett igénybe, erőteljes kirohanásokkal az orsóm fékrendszerét többször letesztelve menekülve a merítő szák szája elől. Öcsém többször kérdezte a fárasztás ideje alatt, hogy „ugye jó hal lesz Ádi?", erre csak fejemmel biccentettem, nem akartam elkiabálni semmit, hiszen míg a hal a vízben van Ő az Úr. Utolsó menekülése a halnak… Ezt követően visszafordítva már a szákban is volt. Öcsém annyit mondott: „ezt nézd bratyó!” gyönyörű tükrös és már a bölcsőmben is feküdt. Örömben úsztam és felkiáltottam. „Igeeeen! Miattad jöttem” Ránézésre is 10 kg feletti, de jöjjön a mérés és a fotózkodás. A hal pontos súlya 11.74 kg volt. Gyönyörű hibátlan tükrös.
Gyorsan vissza is helyeztük az élőhelyébe rövid búcsúzás után.


Kézben tarthattam Őt akiért kilátogattam


Jöhetett az újracsalizás, bedobás és a türelemjáték.
Nappali csend volt az egész bányán, de nem csüggedtünk, hiszen tudtuk, nem egy telepített vízen vagyunk és már ez az egy hal is szép eredmény egy ekkora vízből.
A nappal gyorsan eltelt eszegetéssel, illetve beszélgetéssel és azon kaptunk magunkat, hogy lassan ránk esteledik. Gyors újracsalizás következett minden botomon és egy fél kilónyit rácsöveztem az etetésre abban bízva, hogy lesz még egy látogatóm az éjszaka.
Hamar elaludtunk öcsémmel mikor arra ébredtem óramű pontossággal ismét hajnal 3 órakor, hogy elfüstölt az egyik botom. Rohanás a sátorból mezítlábason és hirtelen arra eszméltem, hogy fárasztom a halamat. A bevágás pillanatában ismét éreztem, hogy nem egy kisebb hal van a zsinór végén. Komótos, lassú, „tatás” mozgása jó halat sejtetett. A fárasztás 20 perce mehetett, mikor először megpillantottuk a halat…gyönyörű töves. Amint észlelt minket minden erejét a menekülésbe fektette és ez így ment még vagy 5 alkalommal mikor öcsém azt mondta, hogy besétál pár métert és a holdvilágba megmeríti a halat minél kisebb fényben. Így cselekedett és egyből közel is férkőzött a lassan fáradó pikkelyeshez, amit rögtön meg is merített. Odaszólt, hogy ez sokkal szebb az előzőnél és azonnal felfektettük a bölcsőre, amit láttunk akkor nem tapasztaltuk idáig. Egy majd kicsattanó hibátlan pocakos tövessel ajándékozott meg a víz. Örömmámorban úsztam, amit akkor éreztem leírhatatlan volt, kézben tartani és közelről megcsodálni egy ilyen tökéletesen szép teremtményt. Felkiáltás és felsóhajtással adóztam az engem ért hatásnak és a bennem tomboló örömnek. „igeeeen!!! megcsináltam” hangoztattam párszor. A hal mérésekor a mérlek pontosan 12.42 kg- ot mutatott. A hal visszahelyezésekor elbúcsúztam tőle és megígértettem vele, hogy még találkoznunk kell és „éldegélj itt senki nem bánt nyugodtan gyarapodj súlyban.”


Az öröm amit akkor éreztem leírhatatlan volt. Köszönöm, hogy megtiszteltél Pocakos barátom.


Öcsém többszöri gratulációját fogadtam és elismerését is egyben, hogy egy kiváló fegyver van a kezemben az amit Imperial Baits-nek köszönhetek. Véget is ért ez a 2 nap, jöhetett a táborbontás pakolás. Biztos hogy visszatérek ide még tesztelni több napos túra alkalmával, mert rejt még meglepetéseket ez a víz számomra.
Az eredményességemet a jó csalinak, az Imperial Baits Hungary-nek köszönhetem.
Hasonlóan szép eredményeket kívánok minden egyes Imperial Baits teszthorgásznak illetve csapattársnak az Imperial Baits nevében!
C n’ R
Kalugyer Ádám
Forrás: Kalugyer Ádám
Az oldal böngészésével elfogadod, hogy cookie-kat használjunk, amiket jobb szolgáltatás nyújtás érdekében használunk fel. További információk