Egy hétvége a Vadkan-tavon

Az SBS oldalán olvastunk először erről az eldugott, különleges horgászhelyről és Gál Józsi cikke igazán felkeltette érdeklődésünket. Idén tavasszal ismerkedtünk meg közelebbről a Vadkan-tóval, Nagy Péter tógazda kalauzolásában, de akkor még csak látogatóként. Az első találkozás meghatározó volt. Le is foglaltuk a számunkra legjobbnak tűnő helyet, és vártuk a júniusi horgászatot.



Igazán nagy töréseket, púpokat nem találtunk, de megpróbáltuk a számunkra két legjobbnak vélt helyet kiválasztani, amit a képen szemléltetve láthattok.


Még a horgászat előtt pár nappal elkészítettük a főzött magmixet, amihez a következő adalékokat használtuk fel:

• The Whisky Link
• Spicy Robin Red
• Corn Steep Liquor
• Flumino Flavour (Black Squid)
• Premium Bait Dip (Ace Lobworm)


Az alapozó etetés a következőképpen épült fel:

• Főzött magmix (kender, óriásbab, köles, len,kukorica,csicseriborsó)
• Multimix Pellet
• Halibut Pellet
• Premium Method Mix (Ace Lobworm)
• Premium bojlik (saját készítésű Ace Lobworm és M2)
• Flumino Groundbait Mixer (Undercover)


Az etetést Spombbal végeztük el, ami lehetővé tette a gyors és relatív nagy mennyiségű etetés kialakítását.


A szerelékek bejuttatása és a táborállítás ránk várt, ezért igyekeznünk kellett, nehogy ránk esteledjen.


A fülledt meleg idő indokolta a „büdös” bojlik választását, amelyek közül az első éjszaka nyerő csalija a 20+-os M2 Wafters volt. Kora este még a 20 mm-est használtuk, de mivel erre a kisebbek (3-4 kg) jöttek, ezért váltottunk a 24 mm, és 30 mm-esre.





A sikeres fárasztások után hamar megéheztünk. Tüzet raktunk és nekiláttunk a finom falatok elkészítésének. Ági különféle pácolt húsokkal örvendeztetett meg bennünket. Csak egy tárcsa, némi alapanyag és a tó kezelői által előre elkészített fa kellett hozzá. Stílszerűen egyik este pácolt vaddisznó és sült parázs-krumpli volt a jól megérdemelt vacsoránk.



A mozgalmas éjszaka után hamar ránk virradt, de a halak még ekkor is folyamatosan húzták a csalit.






A mobil időjárás állomásunk reggel erős légnyomásesést mutatott, ami zivatarfelhők közeledtét jelezte. Ez a kapások intenzitásában is megmutatkozott, mert a délelőttünk csendesen telt és ez, valljuk be nagyon jól jött a fárasztó éjszaka után. Kevés alvást követően megreggeliztünk, majd újult erővel vetettük magunkat ismét a horgászatba. Ági szereléke pasztaólmos, míg az enyém egy Fox helikopter szerelék volt.



Változtattunk a csalizáson és áttértünk a dupla 20-as Ace Lobwormra, aminek meg is lett az eredménye.






Minden kapás után dobócsővel juttattunk be kb. 2 marék bojlit a bóják közelébe, így hamarabb jelentkezett az újabb kapás.


Nem volt ritka jelenség a dupla kapás sem, ami után még édesebb volt az öröm, mivel mindketten egyszerre fáraszthattuk a pontyunkat. Közben azon húztuk egymást, hogy kinek a botján lehet nagyobb hal.


Délután meglátogatott minket Imi, a tó egyik kezelője. Meséltük, hogy ha az egyikünk botját elhúzza a hal, rögtön jön a másik boton is a kapás. Na, itt éppen pontot tettünk a mondat végére, amikor kapás volt az egyik boton, majd pár másodperc múlva a másikon és végül hihetetlen, de a harmadikon is! Történt ugyanis, hogy amíg Ági is és én is fárasztottunk, Imi pedig segített nekünk, az egyik hal felszedte a harmadik szereléket. (Gondoltuk mi!) Az első halat megmerítették Ágiék, míg én küzdöttem az enyémmel. Közben segédkeztek az akkor még összeszedettnek hitt szerelék kiszabadításában. Amikor sikerült a két zsinórt szétválasztaniuk, akkor vettük csak észre, hogy azon a boton is hal van, csak maszatolósabb kapást produkált.
Így, párom hirtelenjében a második halát fáraszthatta, majd helyezhette a pontymatracra. Sajnos erről az eseményről képet nem sikerült készíteni, mivel mindenki el volt foglalva valamivel. Valaki fárasztott, volt, aki mérlegelt és visszaengedett, más pedig a harmadik bot szerelékét szabadította. Igaz, kép nem is készült az eseményről, de azt hiszem, az emlék örök marad.







Sajnos, egy váratlan fogfájás (amiből ügyelet és végül foghúzás lett) szakította félbe a sikeres túránkat, így csak 24 óra fogásairól tudok számot adni. Az összesen kifogott halak súlya 104,5 kg, átlagsúlyuk 5,6 kg és a legnagyobb kifogott halunk egy 8,3 kg-os tőponty volt. A fülledt, meleg este nyerő csalija az M2 volt, abból is a 20+ M2 wafters 24 és 30 mm-es méretben. Ahogy jött a front és vele a változékony idő alacsonyabb légnyomással, úgy hajnaltól kora estig egyre nyerőbb csali lett a 2 db 20 mm-es főzött, saját készítésű Ace Lobworm bojli. A 3-as állás minden szempontból jó választásnak bizonyult. Hiszem, hogy adottságai révén (amely szerint elérhető innen a sekélyebb és a mélyebb részei is a tónak) versenykörülmények között is favorit választás lehet.

A cserhátsurányi Vadkan-tó egy ritka kincs az országban, vigyázzunk rá!



Üdvözlettel,

Tóth Ferenc

Fotó: Tóth Ferenc és Tóth-Nacsa Ágnes