Egy valóban nehéz verseny

A Professional Team szervezésében folytatódott a Horgászbarátok Vándorkupája versenysorozat, igencsak csábító helyszínnel a Verba tanyával. Ilyenkor mindenkiben nagy halak vonulnak fel fejben és máris izgatott lesz, bár nem érdemes egy papírformát felépíteni fejben, hamar össze fog az dőlni, főleg ilyen változatos időjárás esetén, mint manapság.

Kivonult mindenki, a lehető legjobb taktikát felépítve, mivel ezen versenysorozat szabad stílusú, így a minden módszer számított. Már a verseny kezdetén látszott, nem igazán ugrálnak a halak, halmozgás semmi, a felhők rohangáltak a fejünk fölött. Telefonon jöttek a hírek, sehol nem szánkáznak a halak a part felé, más vizeken, magyarul nincs kapás.

A versenyzők jelentős része feederbottal kezdett, de én például rakósbottal kezdtem és etetettem rendületlenül.

Elkészítettem az alapozást, nem különben Dudás Imi is, habár nehezen látni addig, pedig nagyon akartam tudni mi történik ott, de mesze húzott. Kezdődött a feszült várakozás, a feeder botosok nagy halra vártak, hisz a Verba tanyán vagyunk, mi másra is… Én a rakóssal horgászva felidéztem fejben hányszor téptek meg legutóbb a nagy halak és mennyire nem tudtam őket megállítani…. Hajjaj… Majd most, nem így lesz!

Végre itt-ott halak, egy kicsit bedobtam a feedert és egy jó hal, majd valami simán elmetszette az előkezsinórt… Nem hiányzott, majd három rontott kapás. Ez sem hiányzott, vissza rakóra! Szerencsére a rakó hozza a formáját, gyönyörű dévérek jönnek, egymás után.

Na ez már valami, csak motoszkál a fejemben míg számolgatom a súlyokat és láthatóan nem akar nagy hal jönni rakóra csak kéne egy bónusz ponty valahonnan, ha fel akarok kapaszkodni a dobogóra. Egy-egy versenyző fog szép halakat, de csak egy darabot vagy kettőt és azon a súlyon ül, az az eredménye, azt kell apróhalban utolérni, ja igen a Verbán…

Újra vissza a feedert és végre karikában a bot egy nyurgaponty, nem nagy, de talán hoz annyi súlyt amit kiszámoltam fejben, jó lesz az még a végelszámolásban. Csányi Karcsinak van két pontyfogása, középen is van egy duplázás, Dudás eredménye titkos, nem látni odáig, roppant gyanús, csak ki-be megy a rakó és villan a száknyél.

Én is azt csinálom, de majd a végén kiderül, továbbra is rakózom, jön kárász és compó is már.

Vége a versenynek, jönnek a grammok és megvan a harmadik hely, ma ez volt a cél, mivel ide nagy hal nem jött, reálisan elérhetőnek tűnt, amúgy majdnem lehetetett volna feljebb lépni, mindössze egy kis ponty kellett volna, de ez most nem lényeg. AZ ilyen dolgokat, hogy „volna” meg „ha” nem szeretem, csak a valóságot, ami megtörtént már.

Jó verseny volt, frontos időben, amikor nem igazán húzták a halak a csalit, gondolkodni kellett és a lehetetlenből is halat kellett csiholni. Ja igen és a lényeg, az a „titkos” versenyző rakóval a 3-as helyen, majdnem megvert… Szép volt Imi, láttam én hogy füstöl a rakó a kezedben, csak nem tudtam hány gramm… Nem sok hiányzott, hogy beletaposs a sarkamba!

Végeredmény:

1. helyezett Kun Gábor

2. helyezett Csányi Károly

3.helyezett Harangi Csaba

A kupákat átvesszük és megérkeznek a versenyen hiányolt nagy halak, csak mosolyogtam magamban míg fárasztottam, közben néztem Dudás Imit aki szintén nagy halat fáraszt, kicsit késve érkeztek a „verbatankok” ugye…

Harangi Csaba

Fotók: Kun Gábor, Rohács Péter, Harangi Csaba, Király László

Forrás: horgaszfirkasz.hu

2 embernek tetszik