Extrém dobások nyomában 1. rész

A megfelelő dobási technika elsajátításával akár egy átlagos fizikummal rendelkező horgász is képes akkorát dobni, hogy attól még jó maga is meglepődik. Aki egy kicsit is odafigyel a részletekre, az tapasztalni fogja, hogy még egy egészen banálisnak tűnő fej feletti dobással is képes akár 180 méterre is eljuttatni a teljes szerelékét, csalistól, ólmostól együtt.


Nos nézzük, hogy e cikksorozattal mi a is célom? Hát az, hogy ha nekem is sikerült megtanulnom, hogyan kell messzire dobni, akkor e sorozat végére minden bizonnyal má soknak is sikerülni fog. Viszont az is igaz, hogy vannak botok, melyek alkalmasabbak a távoli dobásokra, mint mások, azonban a távolra és kö-zéptávra dobó horgászok között alapvetően a hozzáállás és a munka intenzitása az, ami egymástól különbözik. Kezdetnek vessünk egy pillantást a horgászbotokra és nézzük meg, hogy milyen módon lehet belőlük kihozni a maximumot. Mindegyikünknek megvan a kedvenc botmárkája, így nekem is. Szá-momra a PROLOGIC C3-as botcsaládja az, amely minden igényemet kielégíti. A C3-as széria a PROLOGIC kompromisszumok nélküli csúcsmodellje, ugyanis a bottest minden apró részlete a csúcsminőséget tükrözi, kezdve az ALPS orsótartótól a megfelelő méretű sic gyűrűkig. Ez a bot megfelelő erő-tartalékokkal rendelkezik az extrém hosszú dobások és a nagyméretű vad halak fárasztásához. Pont amilyen nekem kell! Elsőként ejtsünk egy pár szót a bot tesztgörbéjéről. (rövidítve T/C). Egy pontyhorgász botnál a tesztgörbével a bot végének 90 fokos szögben való meghajlításához szükséges súlyt mérik. Például, ha egy 3 lb-ás súlyra van szükség ahhoz, hogy a bot végét 90 fokos szögben meg tudjuk hajlítani, akkor a bot T/C értéke 3 lb-ás lesz. Ebből az értékből máris következtetni lehet a bot erejére. Azonban léteznek még olyan más tényezők is, amelyek isme r e t é b e n meg tudjuk á l l a p í t a n i , hogy a kiszemelt bot alkalmas-e a távoli dobásokra vagy sem. Például egy jól dobó horgász, kezében egy 3 lb-ás és gyors akciójú bottal, hosszabbat tud dobni, mint egy 3,5 lb-ás alacsony akciójú bottal. De ne feledjük, hogy egy fél-parabola karakterisztikával rendelkező botnak is megvannak a maga előnyei, mégpedig az, hogy jobban dolgozik a fárasztás alatt, de erre az alábbiakban máris kitérünk.


AZ AKCIÓ

Ami a bot akcióját illeti, a gyártók a botjaikat három fontos kategóriába sorolják: gyors, félig gyors (közepes) és parabola (lassú). Azonban idővel megfigyeltem, hogy egyes gyártók másféleképpen is osztályozzák a botokat. Egyesek lágyabbak, másak merevebbek, mint a besorolt kategóriájuk. Léteznek olyan horgászüzletek, ahol nagyon jól elmagyarázzák a vevőnek, hogy az illető bot éppen melyik akció-kategóriába tartozik, és miért. Egyébként egy jó hírű üzletben az alkalmazottak még mielőtt kitennék a polcra a botokat le is tesztelik őket, így könnyedén tudnak értékelő felvilágosítást adni a vevőnek abban, hogy milyen különbségek vannak az általa árult botok között. Amennyiben az ember kezdő vagy csak tanácsra van szüksége, ezek az információk nagyon hasznosak lehetnek. Tulajdonképpen az üzletnek is érdeke, hogy a vásárlót útbaigazítsa a megfelelő bot kiválasztásában, mivel ellenkező esetben kis esély van arra, hogy a vásárló a következőkben újból felkeresi, főleg, ha a bot ára nem is alacsony. Éppen ezért ajánlatos nem elhamarkodni a vásárlást, érdemes előbb piackutatást végezni, információkat gyűjteni, elbeszélgetni az üzletben az alkalmazottal és csak ezek után érdemes a pénztárcában kotorászni. A továbbiakban bemutatom mindegyik akciótípus főbb jellemzőit, hogy minél érthetőbbé váljon, melyik botot, milyen szitu-ációban kell használni, természetesen mindez az én szemszögemből nézve.A gyors akciójú botokat a nagy és a nagyon nagy távolságú dobásokra tervezték, képesek megbirkózni a nehéz ólmokkal, az etetőkosaras- és PVA zacskós megoldásokkal egyaránt. Ennek a botnak a megfelelő használatához jól pontra tett dobótechnikára van szükség, ugyanis ennek hiányában nem tudjuk botunkat kellő erővel feltölteni. Bedobáskor a gyors akciójú botok erővel való feltöltése a legnehezebb mozzanat, viszont ennél a bottípusnál a hal elvesztésének esélye is nagyobb, mint egy közepes akciójú bot esetében, mivel ez a bot harc közben nem képes kellőképpen tompítani a hírtelen sokkszerűen fellépő és ránehezedő feszültséget úgy, mint ahogy azt egy közepes akciójú bot teszi. Ez utóbbi sokkal lágyabban és gyengédebben viselkedik a hal fárasztásánál. Éppen ezért a gyors akciójú botokat ajánlatos egy „sokk” barát előzsinórral kombináltan használni akkor, amikor messze akarunk dobni vele. Egyes gyors akciójú botok teste (blankja) egyformán vastag, vagyis a bot egész hossza végig azonos átmérővel rendelkezik, csupán csak a vége felé válik kónikussá. Az ilyen akciójú botokat inkább az ólom talajról való bedobásakor használják és kevésbé használják a fej feletti dobások esetében. Vigyázzunk, mert ha a horgász nem tudja botját kellő erővel felruházni a bedobás pillanatában, – hibás technikája miatt – akkor ezzel a bottal akár problémák is adódhatnak. Tapasztalataimra hagyatkozva, ha egy gyors akciójú botot készülnék megvenni, akkor én egy fordított illesztéssel ellátott botot választanék, mivel én úgy gondolom, hogy az effajta csatolás nagyobb biztonságot nyújt a botnak. A legtöbb modern botnál pontosan az illesztés az, ami a bot leggyengébb pontját képviseli, ezért nagyon oda kell figyelni vásárláskor, milyen típusút választunk. Végső soron mi haszna van annak, ha egy borzasztóan drága botot vásároltunk, és tudását nem használjuk ki maximálisan? Ne mondják, hogy nincs igazam!

KÖZEPES AKCIÓVAL RENDELKEZŐ BOTOK (MÉDIUM)

A közepes akcióval rendelkező botokat félig gyors vagy progresszív botoknak is nevezik, a gyártótól függően. Véleményem szerint ez az a bot, amely az esetek nagy többségé-ben ideálisan teljesít, kezdve a partszélektől, egészen a nagy távolságokban való horgá-szatig. Az igaz, hogy extrém dobásokra nem képes, de az is igaz, hogy nem minden horgász rendelkezik kiváló dobótechnikával, mint ahogy az a gyors akciójú botoknál alapfeltétel.A horgászok többsége gyakran tapasztalhatta már, hogy egy közepes akciójú bottal könnyebben tud dobni, mivel jobban sikerül a terhelésük. Egészen nagy távolságra is lehet dobni velük, még elő-zsinór használata nélkül is, mert a zsinórra fellépő sokkoló hatást és a ránehezedő terhelését nagy részben a bot veszi át. Alkalmas jókora méretű, vízben oldódó zsákok meg etetőkosarak bedobására is, csak vigyázzunk, azért ne vigyük túlzásba. Szeretem az ilyen típusú botokat használni akkor, amikor sok a növényzet a mederfenéken vagy akadókkal teli vizekben, mert nem annyira kemény a bot, ezáltal képes vagyok tudatosabban irányítani a halat fárasztáskor.

LASSÚ AKCIÓJÚ BOTOK

Ezt a bottípust gyakran nevezik még harcos botnak is, mivel karakterisztikájuknak köszönhetően fárasztás közben egészen szelíden tudnak viselkedni, még a nagyobb tesztgörbe értékeknél is. Az ilyen lassú bot csökkenti a halak elvesztésének számát, sőt lehetővé teszi a szerelék finomítását is, hiszen használhatunk kisebb méretű horgokat és finomabb előkéket is. Egy lassú bot, főleg amely magasabb görbületi értékkel rendelkezik, ideális a kisebb ólmok b és a közepes méretű vízben oldódó zsákocskák bedobására, viszont nagyobb távolságokra való bedobásokhoz nem ajánlanám, mivel mindközül túlterheléskor ez a legsérülékenyebb. Sikeresen használható a kisebb vagy közepes méretű vizeken, ahol aránylag kevés vagy egyáltalán nincs akadó.

SPECIÁLIS BOTOK

A pontyhorgászok botarzenáljában léteznek más, úgynevezett speciális botok is, amelyek nem a tulajdonképpeni horgászatot szolgálják. Egyikük közülük a marker bot, amely arra lett kitalálva, hogy segítségével könnyedén fel tudjuk térképezni az aljzatot. A jobbak, a nyél fölött a bot első szegmensén egy mérőskálával vannak ellátva, 30-60 cm-es beosztással. Ezekkel a jelekkel pontosan lehet mérni a víz mélységét és megkönnyíti a csali elhelyezésének feladatát. Az ilyen botok T/C értéke normális esetben 2,75-3,25 lb között van és fél gyors akciójúak. Egészen jól működnek addig, míg az ember nem vásárol magának egy gyors akciójú botot, majd látni fogja, hogy ezzel már egészen más a baba fekvése. Szerintem erre is gondolni kellene vásárláskor, mert sokan nem teszik! Ha ezzel a bottal is akkorát szeretnénk dobni, mint a pecabotjainkkal, akkor érdemes egy erősebb marker botban gondolkodni. A nagy távolságok elérésének másik alternatívája az etető botok használata, amelynek nyelén mélységmérő jelzések is vannak.

ETETŐ BOTOK

Ezzel máris elérkeztünk az etető botok témájához, amelyet a nagyobb súlyú etetésre alkalmas tárgyak sorozatban történő bedobására tervezték. A legtöbb modell T/C értéke 4 és 5,5 lb között mozog, mivel az itt használatos etető rakéták tömege eléri a 110-170 grammot is, természetesen etetőanyaggal megtömve. Jómagam ennél nagyobb kapacitású rakétát is kipróbáltam már, 350 grammosat, ami kellően megmagyarázza miért is van szükség a speciális botok használatára. Sok olyan pontyhorgászt láttam már, aki etető bot helyett a közönséges pecabotját használta az etetések kivitelezéséhez, amely legtöbbször annak eltöréséhez vagy rövid időn belüli meglágyulásához vezethet. A másik probléma, amely ilyenkor adódik még az, hogy ezekkel a bottokkal, mármint a sima bojlis botokkal, még a megfelelő pontosság sem érhető el. A pontosság hiánya miatt az lesz az eredmény, hogy etetésünk szétszórt lesz, egyre nagyobb területen fog elhelyezkedni, ami természetesen a fogási eredményeket is döntően befolyásolja majd. Nem árt megjegyezni, hogy a rakétás etetés megkívánja az akár napi 100szori, vagy e fölötti dobást is! Még egyszer megismétlem, mielőtt megvásárolnánk a botot, gondoljuk végig. A 4-4,5 lb T/C értékű botok olyan horgászoknak valók, akik akár 130-135 méterre is el tudnak dobni. Ha ennél is jobb dobási technikával rendelkező horgász valaki és még nagyobb távolságot is tud dobni, az vegyen magának 5 lb fölötti botot. De ne feledje, hogy egy ilyen bot erővel való feltöltése igazi erőművészt kíván, különben soha nem fogja kihasználni a bot maximális kapacitását.

NÁDI PONTYOZÓBOTOK

Egy másik elengedhetetlen része a pontyhorgász felszerelésnek a nádi pontyozó bot (stalking rod). Ezek a botok rövidebbek társaiknál, hosszuk 1,8 és 3 méter között váltakozik, keskeny és akadós vizekre lettek kitalálva. Az 1,80-as botokat a nagyobb pontyok partmenti akadókból, nádasokból való „kirántásához” szánták ott, ahol a ponty mozgását blokkolni szeretnénk egy méter zsinór átadása nélkül, vagyis „hit and hold” megakasztjuk és helyben tartjuk. Azért l á t t á k szükségesnek e botok gyártását, mert egy 1,80 méter hosszú bot kevésbé hajlik meg úgy, mint egy 3,60 vagy 3,90 méteres, és ez az, ami különbséget tesz egy kifogott hal és egy elszalasztott hal között. A hoszszú botok túl sok szabadságot adnak a halnak fárasztáskor, ezért fenn áll a veszélye annak, hogy a ponty az akadóba menekül és akkor sutty, máris lőttek a kifogásának. Ezeket mind saját bőrömön tapasztalhattam, így hát megtanultam a leckét, éppen ezért manapság már én is a rövidebb botokkal próbálkozom az ilyen típusú horgászatban. Egy olyan vízen, ahol előreláthatólag egy kapásnál nem lesz több, biztosnak kell lennünk abban, hogy a megfelelő felszereléssel rendelkezünk, végtére is egy csomó energiát és időt már elpazaroltunk a hal felkutatására!

BOT SZEKCIÓINAK ÖSZSZEILLESZTÉSE

Általában a bojlis botok két szekcióból állnak, de léteznek három szekcióból gyártott botok is. A bot két szekcióját háromféleképpen lehet összeilleszteni: Az első az úgynevezett csapos (stucnis) bottag illesztés. Sokáig ez volt a leggyakrabban alkalmazott módszer és gyártás szempontjából nézve talán ezt a legegyszerűbb kivitelezni. Ha például egy 3,6 méteres hosszúságú botot szeretnénk építeni, azt akár egy darabból is megtehetnénk úgy, hogy középnél kettévágjuk a blankot, majd a bot alapjának szolgáló részbe beleragasztunk egy kúpalakúra csiszolt anyagot, amelyre rácsúsztatjuk, bele illesztjük a blank másik előtagnak szánt részét. Véleményem szerint az effajta illesztési típus a közepesen gyors akciójú botokhoz megy jól, azonban a gyors akciójú botoknál a stucni a leggyengébb láncszemet képezi. Hogy miért gondolom így? Mert a stucni nem rendelkezik ugyanolyan hajlási tulajdonságokkal, mint amilyenekkel az általa összekötött botrészek rendelkeznek. Ezért előfordulhat, hogy a bot túlterhelése esetén a csap mindkét vége berepedhet. Sok esetben éppen maga a stucni törik el, főleg ha pontosan oda van elhelyezve, ahol a stucni átmenetet képez a merevebb alaprész és a lágyabb előtagnak szánt botrész között. Az ilyen helyeket „holtpontokként” ismerjük.A második típusú illesztés a fordított csapos illesztés. Ebben az esetben mindkét botrész külön fut és a csapot nem a bot alapszegmensének szánt részéhez rögzítik, hanem az előtaghoz.

A harmadik típusú illesztés a fordított illesztés, véleményem szerint ez tűnik a legstabilabbnak és ezt szeretem a legjobban. Ebben az esetben minden szegmens egyenként illeszkedik úgy, hogy az elő bottag vége nagyobb átmérőjű, mint az alaptag vége, hogy egymásba tudjuk csúsztatni őket. Ha a bottagok jól illeszkednek egymáshoz, akkor sima lesz az átmenet köztük, vagyis nincs holtpont.

ORSÓTARTÓK

A pontyozó botokra általában két fajta orsótartót szoktak felszerelni, a Fuji DPS-t és a Fuji DNPS orsótartókat, vagy ezek utánzatát. Sok cég speciális orsótartókat használ, mint a Prologic is. A Prologic egy speciális anyagból készült, úgynevezett „ALPS” orsótartókat szerel fel csúcskategóriás botjaira, amely ugyanakkor esztétikusabb megjelenést is biztosít. Gyártója szerint ez az orsótartó fajta jobban tudja közvetíteni a rezgéseket, mint a műanyagból készült társai. Az orsótartó boton való pontos és megfelelő helyen való elhelyezése, nagyon fontos kritérium! Ez azért fontos, mert a horgászok többsége a sorozatban gyártott botokhoz jut hozzá jobban és nem a rendelésre készült testre szabottakhoz, melyeket úgy készítenek, akár egy szabó műhelyben: egyenesen a horgász testéhez mérten szabják. Az, hogy széria botokat használunk a kis vagy közepes távolságok eléréséhez nem jelent nagy problémát, viszont a nagy vagy nagyon nagy távolságok elérése érdekében, igenis érdemes testre szabott botokat használni. Ezt azért mondom, mert a legtöbb szériában gyártott botnak túl rövid a nyele és a rá túl alacsonyan felszerelt orsótartó akadályozza a horgászt a bot maximális megterhelésében. Ahhoz, hogy az Ön esetében melyik az ideális hosszúság, az orsóval együtt kérem szépen tessék elmenni egy szaküzletbe, tegyék rá a botra és vegyék fel a dobóállást.

Nyújtsák ki a karjukat úgy, hogy az a bottal párhuzamos legyen, majd mérjék meg az orsótartó és a hónalj közötti távolságot. Az így kapott hossz lesz az Ön optimális nyélhossza. Az optimális nyélhossz hozzásegíti Önt a nagyobb dobások elérésében. Lehet, azt fogják tapasztalni, hogy a nyél a kelleténél rövidebb, ezért érdemes egy hosszabb nyéllel rendelkező botot választani, mivel a hosszabb botnyéllel rendelkező botokra nagyobb erőt lehet bevinni. Ezzel ellentétben egy alacsonyabb növésű horgász számára egy sorozatban gyártott nyél túl hoszszú lehet. Ilyenkor le lehet vágni 2-3 centit a bot végéből, hogy a megfelelő hosszúságot elérjék. Tehát a nagyobb távolságra történő horgászatokhoz alkalmas botok vásárlásakor fontos a nyél hosszának ellenőrzése. Meglehet, hogy a bot módosítása több időt vesz fel, de megéri kivárni.


ZSINÓRVEZETŐ GYŰRŰK

Azért szeretnék a zsinórvezető gyűrűkről is szólni pár szót, mert sok horgász úgy gondolja, hogy minden gyűrű egyforma. Ez egyáltalán nem így van. A pontyozó botokra manapság sokféle gyűrűt alkalmaznak.Kerámia betétes gyűrűk – a rangsorolás legalján állnak, már évek óta használják és a továbbiakban is használni fogják, főleg az olcsó botok építésénél, hiszen egy kezdő horgász számára fontos, hogy a bot olcsó legyen. A kerámia betétes gyűrűk legfontosabb hátránya az, hogy nehezek, ami által a bot akcióját is rontják, továbbá nem olyan ellenállóak, mint a modern társaik. Aluminium-oxid betétes gyűrűk – A rangsorban a Fuji high-grade Alumina típusú gyűrűk következnek, melyek magas minőségű alumínium-oxidból készülnek, és a gyártóktól függően különböző néven kerülnek forgalomba. Nagyon ellenállóak és súlyuk is kisebb, mint a kerámia gyűrű-ké. Különböző típusú botokra szerelik, a legolcsóbbtól egészen a legdrágábbig. Egyes gyártók számára ezek jelentik a standard gyűrűk fogalmát, bármely botra felszerelik (kivéve, ha a kliens más gyűrűt nem kér), ezt pedig azért, mert úgy gondolják, hogy ezek majdnem minden helyzetben megfelelnek. Ezzel többé-kevésbé én is egyetértek.SIC betétes gyűrűk – Az évek során alkalmam volt rengetegfajta zsinórvezető gyűrűt kipróbálni, többek között ezt a tí-pust is (szilicium-karbid). A SIC betétes gyűrűk nagyon erősek, sok gyártó ezekkel szereli fel botjait és a legtöbb pontyhorgász el is várja, hogy ilyen gyűrűk legyenek a botjain. Súlyuk nagyon csekély és segítenek a nagy távolságokra való dobásokban.SIC light betétes gyűrűk – Ezek még a SIC gyűrűknél is könnyebbek, mivel vékonyabbak. A kis súlyuk következtében a bot vége igen érzékeny lesz, ez a távolsági dobásokban ismét nagyon fontos. Az én botjaimon is mind SIC light gyű-rűk vannak felszerelve és mindenkinek csak ajánlani tudom.A két ponton rögzített gyűrűket szeretem powered by 7Low rider gyűrűk – Az utóbbi időben megjelentek a piacon a speciálisan kiképzett úgynevezett low rider gyűrűk. A botra úgy vannak felszerelve, hogy az első keverőgyűrű átmérője 20 mm, következik aztán nyolc közbelső gyűrű, majd a végén egy véggyűrű mind-mind 10 mm-es átmérővel. Az egészben az a lényeg, hogy a gyűrűk segítségével rögtön felhozzuk a zsinórt a blank mellé és rávegyük a zsinórt arra, hogy kövesse a bot görbületét. Csak mint érdekesség, hadd mondjam el, hogy volt alkalmam kipróbálni két teljesen egyformán felszerelt botot, amelyeken csak a gyűrűk különböztek egymástól: az egyiken low rider gyűrűk voltak 20 mm-es keverő gyűrűvel, a másikon pedig SIC gyűrűk voltak felszerelve, 40 mm-es keverő gyűrűvel. Az orsó mindkét boton egyforma volt az összehasonlítás helyessége miatt. Dobáskor a 40 mm-es keverő gyűrűvel felszerelt bot 25-30 méterrel jobb eredményt adott, ami számomra nem is volt olyan meglepő, hiszen tapasztalataimból kiindulva már sejtettem, hogy így lesz. Titánium gyűrűk – Van még két gyűrű típus, amit szeretnék még megemlíteni, ezek a titán és az inox betétes gyűrűk. Eddigi tapasztalataim szerint eléggé meggyőzőek voltak, nagyon könnyűek és egyben kemények is. A legnagyobb meglepetésemre egy marker boton a legkisebb mozgást is képesek voltak érzékeltetni velem.A gyűrűk mérete – Egy nagyon fontos tényező, amit még megemlítenék ebben a témában, az a gyűrűk mérete. Ha extrém távolságokban történő horgászatra készülnek, azt ajánlom, hogy vásároljanak egy olyan szettet, melynek keverő gyűrűje legyen 50 mm-es SIC, a véggyűrűje pedig legyen 16 mm-es SIC Light. Ezzel a kombinációval bedobáskor néhány métert lehet nyerni, ezen kívül az akadók között is jó szolgálatot tesznek, mivel megengedik a kisebb füvek átjutását is anélkül, hogy a spiccgyűrűt blokkolnák. Közepes vagy lassú akciójú 3 lb vagy kisebb T/C értékkel rendelkező botok vásárlása esetén, nem ajánlok ilyen nagyméretű gyűrűket, mivel a súlyuk alatt a bot a normálisnál is lágyabbá válik. Ilyen esetben 40 mm-es átmérőjű keverőgyűrűt választanék, kivéve ha sűrű növénnyel benőtt vízben horgászom.A gyűrűk rögzítése – Az utolsó dolog, amelyről ebben a témában beszélnem kell, az a gyűrűk rögzítésének módja. Vannak egytalpas és kéttalpas gyűrűk. Egy pontyozó botnál nálam előnyt jelent a kéttalpas gyűrűkkel felszerelt bot, mert jóval ellenállóbbak és bedobáskor sem csavarodnak annyira.


A DOBÁS

A dobás helyes kivitelezése a lehető legfontosabb, ami szóba jöhet. Ha a dobás pillanatában, hibás technikánk miatt nem tudunk egy botot kellő erővel megterhelni vagy a mérete nem megfelelő hozzánk képest, túl rövid vagy túl hosszú, akkor soha nem érjük el a vele megdobható maximális távolságot.

M i n d e n k i n e k

megvan a saját dobási stílusa, azonban a nagy távolság eléréséhez bonyolult egyenletet kell megoldanunk azzal, hogy a stílust, az időzítést és a használt eszközt mind bevisszük az egyenletbe. Azoknak, akiknek nem sikerül a kívánt távolság elérése a saját stílusom alkalmazását ajánlom. Egyszerűen csak gyakorlat kérdése, de garantálom sikerülni fog. E cikksorozatunk utolsó részében képsorokban is megmutatom Önöknek, hogyan is kell ezt csinálni.

AZ ÓLOM SÚLYA

Sokszor megkérdeztek már tőlem, hogy melyik az a maximális ólom nehezék, amit egy bot képes elbírni bedobás esetén. Nos, megsúgnám, ez több mindentől függ. Függ a dobás típusától, amely lehet fej feletti, vagy a földről történő (off the ground, OTG) és így tovább. Függ attól is milyen tehetséges dobók vagyunk. Általános szabályként az ólom súlya unciában van megadva és a görbülési teszt értékével hoznám összefüggésbe. Ez anynyit jelent, hogy egy 3 lb-ás T/C értékű bot gond nélkül elbír egy 3 unciás ólmot. Tapasztalhatják, hogy a botok nagy része többre is képes és a drágábbak igencsak nagyobb súlyokkal is jól elbánnak, amely a jó minőségű alapanyagoknak tudható be. Vannak 2,7 lb-ás botjaim is, amelyekkel gond nélkül dobok 3,5 unciás ólmokat, azonban ez esetben az ólom súlya nem segít a távolság nyerésében, sokkal inkább az önakadást segíti elő. Ha nagyobb távolságot szeretnék elérni, akkor egy 2,75 unciás ólmot használnék, amellyel a bot spiccét is felgyorsítanám. Sokan azt hiszik, hogy nehezebb ólommal nagyobb távolságra lehet dobni. Ez néhány esetben be is válik, például akkor, amikor a dobó nem igen erős, ugyanis ilyenkor az ólom többletsúlya segít a bot terhelé-sében. Másrészről, ha valaki erős dobónak számít, könnyen túlterhelheti a botot, ezáltal a spicc veszíthet gyorsaságából. Ennek eredményeképp nemhogy a kiszemelt távolságot nem sikerül megdobnia, hanem ráadásul a zsinór is összegubancolódik.Azt tanácsolom, hogy kérdezzék meg a gyártót, hogy a bot milyen maximális súlyt bír el, azt követően különböző súlyú ólmokkal próbálkozzanak, egészen a legsúlyosabbig és figyeljék, melyikkel tudnak a legjobb eredményt elérni. Ha a földről való dobás technikáját alkalmazzák, egy könnyebb ólmot tegyenek fel, mivel ez a típus túlterhelheti a botot. Viszont, amint már mondtam, gyakoroljanak és végén kitapasztalják, hogyan is működik mindez.

Folytatjuk!

László Attila

3 embernek tetszik