Halas vizeink

Magyarországon mintegy 140 000 hektárnyi természetes és egyéb vízterület áll a horgászok rendelkezésére. Ezek közül a legnagyobb a Balaton „a magyar tenger”, míg a legkisebb a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő 0,3 hektáros „gödör”.





Ami pedig a tógazdaságok területét illeti, ezekből 22 462 hektárnyi található. Ebből 6400 hektár van állami tulajdonban, míg a fennmaradó rész mintegy 160 magánkézben lévő halgazdasághoz tartozik. Tavakat illetően vannak 100 négyzetméteres (ívató) és 500 hektáros (hizlaló) tavak is. Építés szerint ismerünk völgyzárógátas, hossztöltéses és körtöltéses halastavakat. A kisebb tavak általában a Dunántúlon létesültek és tekintélyes részük völgyzárógátas. Nagyobb tavak az Alföldön és a Tiszántúlon vannak, ezek többsége hossztöltésű vagy körtöltésű.

Vízszennyezésről, halpusztulásról általában

A természetes vizek a patakok, folyók vagy tavak szennyezése egyidős az emberiséggel. Ugyanez igaz a halpusztulásra is. Ha netán sikerül kinyomozni a vízszennyezőt, a tapasztalatok szerint „röhögve” kifizetik a néhány mázsányi, tonnányi hal ellenértékét, mert úgy számolnak, hogy nekik ez sokkal kevesebbe kerül, mint a modern szennyvíztisztító művek. A károkozók főleg az ipari létesítmények.

Mióta az emberek rájöttek, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek tönkretétele nemcsak az élővilágot veszélyezteti, hanem az embereket is, azóta világszerte figyelmet fordítanak a vízvédelemre. Ennek hatására vízvizsgáló laboratóriumok és szennyvíztisztító telep létesültek és létesülnek még napjainkban is.

A víz szennyezésétől függően az alábbi csoportosítást alkalmazzuk:

a, rendkívül erősen szennyezett víz

b, erősen szennyezett víz

c, mérsékelten szennyezett víz

d, alig szennyezett víz


Jelenleg kevésbé, de korábban jelentős mennyiségben jutottak főleg a kommunális szennyvizekkel, szerves- és műtrágya stb. bemosódásával növényi tápanyagok természetes vizeinkbe. E tényezők hatásaként a vízinövények tömegesen elszaporodtak, buja fejlődésnek indultak. Az algák tömeges jelenléte a víz bezöldülését okozza, ha a hínárfélék hasznosítják a nevezett tápanyagokat, akkor kialakulnak a víz alatti hínármezők.

A halpusztulások senkinek sem jók. Sem a halaknak, sem a károsultaknak, sem a károkozónak.

Mi okozza a legtöbb halpusztulást? Sokféle oka lehet, ezek azonban a legtöbbször a következők:

Elöregedett, erősen feliszapolódott tavakban, holtágakban gyakori a kánikulák idején, a hajnali, máskor a jég alatti oxigénhiány, a mérgező ammónia vagy kénhidrogén felszabadulása. Hasonlót okozhat a tisztítatlan szennyvíz is.


A mezőgazdaságban felhasználásra kerülő növényvédő szerek szakszerűtlen kezelése, kijuttatása, netán a csapadékkal a felszíni vizekbe való bemosódása idézhet elő tömeges halpusztulást.

Az ipari létesítményekből kikerült nem kellően megtisztított szennyvízben megszámlálhatatlan mérgező anyag fordulhat elő, ami szintén halpusztulást okozhat.


Vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy a halakkal minden megetethető- piszkos, szennyezett magtári söpredék, dohos, penészes gabona, lejárt szavatosságú táp, romlott, büdös vágóhídi hulladék stb. Akik így vélekednek kíváncsi vagyok, hogy megennék-e a penészes kenyeret, szalámit vagy meginnák-e a romlott tejet stb. A felsoroltak is a halak életének végéhez vezethetnek.

felhasznált szakirodalom: Pénzes Bethen: Halaink1 embernek tetszik