KÉT NAP A KISBALATONON - 2. NAP

„Hazafelé úton felhívtam Zoli fiamat, hogy péntekre tegye szabaddá magát, mert a Kis-Balatonon fogunk horgászni. Éppen befejeztem a vele való beszélgetést, mikor hívott Szabolcs, hogy pénteken tréningezhetnénk egyet Petörkén a TOP MIX Szuperkupa utolsó fordulója előtt. Mondtam neki, hogy jobb javaslatom van, tartson velünk, a versenyt meg majd megoldjuk „fejből”. Nem kellett győzködni.”



Pénteken a kelő nap sugarait már a Kis-Balatonon fogadtuk. Három, egymás melletti nádnyiladékba cuccoltunk be. A feeder bottartókat a vízbe állítottuk, mert ha jön a „nagy”, akkor úgysem tudjuk a nyiladékba húzni, mindenképpen be kell utána sétálni a nádfal vonaláig.
Zoli ült a jobb oldalamra, Szabolcs pedig a balra pakolt. Mindenképpen szerettem volna, ha halat és jó halat fognak. Zoli meg tudta dobni a tőle jobbra lévő tökleveles mindkét szélét, így aztán javaslatomra oda horgászott. Szabolcs a túlsó oldali nádas előtti mederesést horgászta meg velem együtt.
A kosárba az új Economic Feeder Green etetőt használtuk, alapetetést nem csináltunk a sok rák miatt. A hajszálelőkére kötött csalitüskére pedig a szupercsali a Korum gumikukoricája került, mintegy másfél centire a horogtól.
Zoli keze sült el a leghamarabb. Még talán tíz perce sem horgásztunk, mikor felugorva karosszékéből befutott a vízbe és bevágott a botját görbítő halnak. A ponty fárasztás közben beleszaladt a másik felszerelésébe, ezért aztán Szabolcs sietett a segítségére én meg fotóztam az eseményeket.







Az én horgomra csak a keszegek voltak kíváncsiak, de azokból sem a nagyobbak. Minden bedobásra fogtam halat, melyek 20-30 dekás karikakeszegek voltak. Egész délelőtt semmi mást nem sikerült fognom, csak ezeket az apróságokat.
Bal oldalamon Szabolcs pedig halat sem fogott addig, amíg a csontit és pelletet nem cserélte le a gumicsodára. Aztán elkezdte fogni a gusztustalanul nagy dévéreket. Azonban Zolit nem lehetett megállítani. 7:41-kor megint beszaladt a vízbe és a tökleveles mellől kikormányozta második pontyát is.







Ezt követően aztán mindkettőjük dévéreket fogott, én pedig néztem őket, miközben húzogattam a karikákat, meg fotóztam. Aztán 10 órakor Zoli beszákolta harmadik pontyát is.



A továbbiakban én maradtam a karikáknál, hiszen néhány nappal korábban már megfogtam a pontyaimat, dévérjeimet, most ez jutott.
Szabolcs viszont növelte a csapásszámot és egyre-másra húzta a szebbnél-szebb dévéreket.
A nagy melegre való tekintettel fél délben Zolival abbahagytuk a pecát, csináltunk egy teríték fotót, majd a halakat visszaengedtük.


Mivel Zoli még soha sem járt a Kis-Balatonon, megmutattam neki Laci barátom panzióvá alakított szivattyúházát, mely a Kis-Balaton két felét összekötő Zala folyó partján áll és a csodaszép Kányavári szigetet.
A cikk végén pedig szeretnék köszönetet mondani Zalavár polgármesterének Berkenyés István Úrnak, aki biztosította számunkra a napijegyeket.


Azoknak pedig akik szeretnének ide utazni és nem csak horgászni akarnak,
figyelmükbe ajánlom Zalavár más nevezetességeit is,
mint

pl.: http://www.zalavarpark.hu/