PÖLÖSKEI KALANDOK

Március végi, még javában téli körülmények közt telt horgászat után ismét Pölöskére érkeztünk egy 6 napos pecára.
Az előjelek nem voltak valami biztatóak, két hete déli, dél-nyugati szél fújt a tavon, ami nekünk a legrosszabb szélirány volt. Sajnos a tóra érkezve tapasztaltuk, hogy már javában ívás van,ami csak megnehezítette a halfogást. Szokás szerint korán érkeztünk, gyors pakolás - táborépítés és irány a víz! Délután már kerestük a jónak vélt helyeket,a déli szélhez alkalmazkodva. Úgy döntöttünk, hogy minden boton más csalival horgászunk, más méretben, különböző előkékkel. Ezzel próbálva megtalálni a nyerő kombinációkat.

Én a már jól bevállt 6-os és 8-as méretű Cranked Hook horgokat használtam, az előke 20-25 cm-es Clear water fluorocarbon zsinórból kötött kombi előke volt, egy kis ólompasztával lesúlyozva.


Úgy beszéltük meg, hogy nem etetünk túlzottan, egyrészt az ívás miatt, másrészt pedig gondoltuk, ha keresni kell a halat akkor kevés etetéssel is horogra tudjuk őket csalni.

Kora estére már minden bot a helyén volt, mi pedig nekiláttunk a vacsorának ami a szokásos első esti menü, Zoli barátom speckó pácolt csirkemellfiléje volt.


Az éjszaka eseménytelenül telt, sőt az első két napban kapásunk sem volt.

Aztán hirtelen Zoli balos botján kapás olyan este 8 körül. Csónakba be, rövid fárasztás után meg volt az első halunk, egy 8 kg-os nyurga!


Ennél rosszabb kezdés sose legyen…

Késő éjszaka volt, mire nyugovóra tértünk, de szerencsére nem kellett sokáig pihennünk!

Éjjel fél kettőkor a kb 300 méterre behúzott botom jelzője szólalt meg! Pillanatok alatt már a csónakban voltunk! A zsinórom szerencsére nem volt elakadva sehol, így gyorsan felvettem a kontaktust a hallal és kezdődhetett a fárasztás. A víz már meleg volt, így a halak is teljes erőbedobással küzdhettek már. Kb 10 perces fárasztás után megszákoltunk egy gyönyörű 11.30 kg-os tövest.


Ezek után kezdtünk reménykedni, hogy talán szépen lassan elindulnak a halak a kíméleti területről és talán közeleg az ívás vége.

A következő kapásra sem kellett sokat várni, éjjel negyed 3-kor ugyan az a botom füstölt el egy elég erőteljes kapás kíséretében.

Mivel több helyen is meg volt törve a zsinór, így gond nélkül a hal fölé értünk, mely megnyugodva várta ellenfeleit, az elhagyós szereléknek köszönhetően.

Pár perces fárasztás után már a szákban pihent halunk,egy gyönyörű tőponty személyében melynek súlya 15.88 kg volt.


Az éjszaka több kapás nem volt, így kicsit tudtunk pihenni legalább.

Másnap Zoli barátom botjai folyamatosan kapást produkáltak, mind a mélyből, mind a púpokról jöttek a halak, de eleinte csak a kicsik mutatták magukat ezeken a helyeken.

Zoli próbált szelektálni, egy szem 28-as Big ball volt a csali, 5-6 cm-re elengedve a horogtól, de nem segített, a kicsik ugyan úgy felvették a nagyméretű csalit is.

De Zoli kitartott a meghorgászott helyek mellett és szépen lassan beérett az etetés.

Az én helyeim is elkezdték adni a halat, szinte folyamatosan fárasztottunk.

Rengeteg 5-8 kg közötti pontyot fogtunk, már kezdtünk fáradni.

Aztán elkezdtek jönni a darabosabb példányok, ahogy telt az idő, egyre nőtt a kifogott halak súlya is.

Egymást követték a kapások, Zoli még aznap este fogott egy 13.70-es tőpontyot, melyet hosszas zsinórszabadítás után sikerült csak szákba terelni. A hal annyira befűzte magát 2 bokor ágai közé, hogy kb 20 percig próbáltuk kibogozni a zsinórt az akadók fogságából, végül sikerrel!


Ilyenkor kell itt a határtalan türelem, mely a legtöbb esetben kifizetődik!

Vasárnap és hétfőn Barátaink is tettek egy rövid látogatást, egy kis italozással,


és egy kis játékkal múlattuk az időt… J

A túra végéhez közeledve utolsó előtti nap sikerült megszákolnunk egy 16.84 kg-os gyönyörű nyurgatestű tővest, aki nem igazán szeretett pózolni, de hát aki elcsábul egy finom falatért,

az így jár…


Utolsó este épp arról beszélgettünk, hogy ennyi izgalmas fárasztásra ponty ívás idején nem számítottunk, maximálisan meg voltunk elégedve ezzel a koránt sem egyszerű pecával ami lassan a végéhez közeledett.

Pölöskén nem lehet ölbe tett kezekkel várni, hogy történjen valami! A tó folyamatos agyalásra

készteti az embert…!

Ezen magasröptű gondolatok megbeszélése alatt egyszer csak komótos kapás az egyik távoli bójáról….

Izgatottan indultunk a hal irányába, ami már nagyon messze járt a helytől ahol felvette a csalit.

Az utolsó kb 50 méteren két helyen is le volt akadva a zsinór, de szerencsére viszonylag könnyen kiszabadítottuk a víz alatti ágak fogságából. Már az elején tudtuk, hogy nem kis ponty akadt horogra, iszonyatos erővel tört egyre mélyebbre és mélyebbre.

Miután siekrült megállítani, kicsit szigorúbban kellett fárasztani mert már nagyon közel voltunk

egy akadós területhez. Szép lassan sikerült is egyre közelebb hozni,egyszer csak egy erőteljes fordulás a felszínen és máris iszonyatos erővel próbálta ismét lehúzni a zsinórt az orsó dobjáról. Már egy ideje küzdöttünk, ezért szerencsére hamar meggondolta magát és meg tudtuk szákolni a túra utolsó halát.

Nagyon örültünk, hogy utolsó este még megajándékozott minket a tó egy ilyen izgalmas fárasztással és hallal.

Kifele menet újrahúztunk, majd gyors mérlegelés, ahol mérleg digitális kijelzője 18.27 kg-ot jelzett. Visszamérve a hal súlya kereken 16.65 kg volt.


Túránk utolsó éjszakája eseménytelenül telt, másnap pedig búcsút intettünk a tónak a követkző nyári horgászat erejéig.

Összegezve, rengeteg 1 és 10 kg közötti pontyot, valamint 5 db 10 felettit fogtunk ebből három db 15 feletti volt. Halvésztésünk pár darab volt csak, azok is inkább kisebb testű pontyok, amik egyszerre az akadóba rohantak.

A túra favorit csalija egyértelműen a Monsters Paradise és a Monster-Liver volt.


Görbüljön!

Valler Zoltán – Viserálek Balázs

C&R!