Pródi fények…

Kellemes érzéssel tölt el, ha egy csapattaggal horgászom, márpedig most Frici barátom ül mellettem, magyarul a Big Fish Team fele, elindul horgászni. Bizakodóan nézünk a sötétbe, még csak nyoma sincs a fénynek, megszoktuk a hajnali kelést, csak az őszt nem.



Megérkezünk, egy kis szíverősítő és kapáshozó pálinka, majd indulás a helyünkre.


Frici kezd, elég nagy távolságot választ és kínosan precízen etet, abban hiba nincs, minden dobás ott van, ahol lennie kell, na igen egy „feedermesterrel” jöttem horgászni, nem is vártam mást. A hatalmas távdobó PENN orsók, teszik a dolgukat, még csak erőlködni sem kell, egy-egy jó dobáshoz, ez igen.


Én rakózni akarok, bár ennek a tónak ezen az oldalán sosem horgásztam még, csodálkozom is, alig van egy méter a víz 11 méteren… Azért erőltetem, nekem már csak ez a szenvedélyem, csak kijön ide a ponty, ha más nem, majd ha süt a nap. A legutóbbi két itteni horgászatomból, nagy guminyúlásokra és sok-sok pontyra emlékszem, meg persze néhány matuzsálem szakítására. Akkor talán ma, hátha megint lesz egy ilyen nap, bár a hatalmas csend, kicsit riasztó.

Frici orsói egymás után sírnak fel, amit akart elérte, ott van a hal az etetésén, egymás után fogja őket, én meg csak kérdezősködök, mikor mivel, de mint kiderült minden hal, más és más csalival lett megakasztva. Sikerül a 10 kiló fölé is odatolakodni, úgyhogy a tó hozta a formáját, mint mindig, ja és Frici is!





A szomszédba is beindulnak a fogások, egy pár fotó, itt is ott is elkattan, hiszen itt horgásznak a munkatársaim is, na igen egy-egy mosoly, egy-egy szép hal és munkahelyi gondok sehol sincsenek már.



Nekem is sikerül eltalálni a pontyok ízlését, a feederbottal, csak a rakó nem akar produkálni, mindössze dévérkeszeget, meg törpeharcsát, pontyból meg egy kis suhancot mindössze.




Miért nem küldte ide a dédapját? Majd legközelebb jobb lesz.

Lassan, ahogy megy lefelé a nap, a kapások megszűnnek és pakolgatunk kicsit összébb, hiszen hamar sötétedik már, ősz van.





Gyönyörű a naplemente ezen a tavon nem tudom letenni a fényképezőgépet. Csak fotózom és fotózom a Pródi horgásztó fényeit, amik megigéznek, szinte már csak a köszönése hallatszik a napnak, mely lassan lebukik….

Harangi Csaba