Széllel szemben… ( néhány óra a Kócos tavon)

Vasárnap van és elkeseredve tapasztalom, a nátha tünetei lassan múlnak, a rakózás hiánya még ettől is rosszabb… Tegnap zuhogó eső volt, ma meg szél rázza az ágakat, bár eső nélkül. Talán egy próbát megérne, bevenném a gyógyszereket és pár órát tolnám a rakót aztán hazajönnék… Nem tűnik rossz tervnek, így hajnalba a számítógép előtt ücsörögve köntösbe, orrot fújva…

Próbálom magammal elhitetni, hogy jó a tervem és nem fogok betegebb lenni és vigyázok magamra. Sokat segít ilyenkor míg tervezek, a szakácskodás csendes hajnali ténykedésként. Kacsa szárnytövet sütök, szeretek alkotni nagyon, olyan jól esik hallani a családtagjaimtól: Finom volt… Lassan kész a kaja és a terv is fejemben, bár szél van, bár beteg vagyok, de néhány órára mégiscsak ki kell menni rakózni!!


Persze mondanom sem kell, a rakónak nem tesz jót a szél, egyáltalán nem is szeretek rakózni szélben, de az időjárást nem lehet egy gombbal irányítani. Terepszemle, vizslatom a Kócos tó partját, hol volna érdemes pecázni, a szél irányát figyelve? Legjobb lesz, mivel a közelben sehol sincs szélárnyék, ha pontosan szembe ülök széllel, így a rakósbotom nem lesz veszélyben és ez a lényeg.

Lepakolok, de csak egy feeder és egy picker bot kerül elő, nem igazán merem elővenni a rakóst, félelmetesen fúj ez a szél, mondhatni mindent visz itten a parton, mindent rögzíteni kell, szóval a rakós a zsákban marad egyelőre… Kombinálok variálok, de nem tudok kapást kicsikarni, közben persze a bal parton egy 10 plusszost fotóznak, tényleg szép hal. Lassan egy óra alatt rá kell jönnöm a csonti nem is igazán kell fenéken, pellet fronton kell variálni.

Most vagy soha, rakót betolni! Előbb jól beetetek pohárral, 5 gombóc etetőanyag, 5 pohár pellet-csemege kukorica mix aromázva, azt hiszem jól be alapoztam, most már van mire horgászni! Vízmérő ólommal megkerestem a törést és pontosan azt kezdtem el horgászni, bár a szél beleszólt a pecába, hisz alig-alig tudtam kilendíteni a szerelést, de addig csináltam míg ott nem volt a cucc, ahol lennie kell.


A kis piros antenna kicsit lejjebb ment, majd lassan csak a hegye látszott ki és óvatosan megemeltem a botot. Hittem is meg nem is, a gumi nyúlik és nyúlik… Kellemes fárasztás kezdődött, persze finom szereléssel, ahhoz finom lágy mozdulatok is kellenek, hogy ne menjen el a hal. Óvatosan vezetgettem az idei első rakós halamat, ami bizony egy ponty. Már a láda előtt jár, mikor rájövök, egy egész nádas volt még itt tavaly és a nádtorzsák feketén meredeznek ki a vízből! Óvatosan próbálom jobbra tessékelni őkelmét, majd biztosan szákolom.


Nos amiért jöttem az teljesült, rettenetesen örülök neki és szép lassan a rakós beindul, nagy termetes kárászok a jelentkezők.


A feeder bot is bólint végre, ott is van már néhány fogás, egy kárász(inkább hybrid), majd gyönyörű pikkelyesek a jelentkezők, a ponty nemzetségből. Mind a két bot hozott nekem szép élményszerű halakat, így február végén, búcsúztatva a telet a Kócos tavon.


Kicsit ráz még a hideg, de elégedettem ebédelünk a családdal. A forró húsleves felforrósít, a kacsasült pedig emlékezet rá, jó volt a mai terv a konyhában!!



Harangi Csaba

3 embernek tetszik