0
Kosár
Belépés
Regisztráció
Szezonkezdő akció Thermo ruha akció
Van egy cikkem, feltöltöm most!
Élménybeszámolók

Szenzációs szezonkezdet - Biatorbágy

Egy elképesztő pörgős kora tavaszi horgászatról szeretnék nektek-önöknek beszámolni, amely a Biatorbágyi Arizóna tavi szezonkezdő pecánk 36 órájának történéseit foglalja össze, ahol egy versenyhorgászat eseményeinek beillő horgászatban volt részünk, Peti barátommal, na de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe……

A tó „legelzártabb” helyét választottuk, hogy senkitől sem zavartatva tudjunk koncentrálni a horgászatra. Erre a tó 2/2-es állása nyújtotta a leginkább alkalmas helyet, és mivel itt a tó sekélyebb, mint a gát felőli részen reménykedtünk abban is, hogy a halak nagy része ezen a részen tartózkodik, amely sejtésünk be is igazolódott, de azt sosem gondoltuk volna, hogy ennyire.






Bízz a csaliban!!!!

Mivel aránylag rövid pecára rendezkedtünk be én úgy döntöttem oldódó bojlikkal fogok csalizni és etetni így esett a választásom az általam leginkább favorizált két Delux szériás bojlinkra a Prime (fűszeres) és az Etalon (máj-gyümölcs) 20mm-es oldódó bojlikra. Peti kicsit „beválalósabban” 25mm-es főzött csalikat választott, szintén a Prime és a leginkább fehérjedús, Beast (halibut-rák) bojliknak szavazva bizalmat.






Sokat vagy keveset?

Ez mindig megossza a horgászok véleményét, vajon mennyit etessünk?
Mi úgy gondoltuk, hogy tekintve a víz hőmérsékletét, a kevesebb, de minőségi etetésnek szavazunk bizalmat.
A 36 óra alatt mindössze 4 kiló bojlit etettünk el ketten, ami akkor nyer igazán nagy jelentőséget, ha a cikk végén kiderül ezzel a kis mennyiségű bojlival mekkora eredményt értünk is el valójában. Na de nem is csigázom, tovább a kedélyeket lássuk mi történt velünk ebben a másfél napban.




Halak-horgok-emberek.

Rövid helykeresés után úgy döntöttünk Peti a nádfalat meghorgászva próbál szerencsét, míg én a nyílt vizet próbálom vallatni. Peti etetési technikája egyszerű de nagyszerű volt, ahogy mondani szokták, a felcsalizott hajszálelőke mellé egész, felezett és negyedelt bojlik kerültek az etetőhajóba azonos ízesítésben mint a horogcsali, kis mennyiségben ami kb. 10-12 szem bojlit jelentett behúzásonként.
Én dobós pecára rendezkedtem be, egy dőlőbóját helyeztem a nyílt vízre kb. 55-60 méteres távolságban, amire csak egész szem oldódó bojlikat etettem, Prime és Etalon ízesítésben kb fél kilót nagy területen szétszórva.
Petié volt az első kapás, ami a behúzástól számított kb. 10 percen belül következett be, és innen elindult egy olyan kapásáradat amelyet mi is csak nehezen tudtunk követni, de annyi biztos, hogy egyszerre négy szerelék nagyon ritkán volt a vízben, és többször előfordult hogy egyszerre két illetve három boton volt kapás.
Az első éjszaka rendkívül mozgalmasan telt az 5-6-7 kilós pontyok egy perc pihenőt sem adtak, és az időjárás sem kímélt minket, mivel Márciusra nem jellemző módon dörgés-villámlás-jégeső kombinációt kaptunk a nyakunkba, de a halak kapókedvét ez sem befolyásolta egy pillanatig sem.
Az horgászat intenzitását azt gondolom jól jelzi a tény hogy amikor először pillantottam az órámra meglepődve konstatáltam, hogy hajnali fél négy van ami azért is volt furcsa mert délután öt órakor kezdtünk pecázni, tehát több mint tíz óra telt el úgy hogy egy percre sem álltunk meg!







Pihenő!

A délelőtti órákban úgy döntöttünk pihenünk egy kicsit ami azt jelentette, hogy egy kávé-reggeli kombót beiktatunk és átbeszéljük az eddig történteket.
reggelizés közben rövid látogatást tett nálunk a tógazda Arnold barátom és Attila a halőr kettejük közül Arnold is „benevezett” egy szalonnás tojásrántottára majd rövid beszélgetés után elbúcsúzott, mi pedig folytattuk ádáz csatánkat az Arizónai uszonyosokkal.

Nincs megállás...

Ott folytattuk ahol befejeztük…..a kapások egymást követték, jött kisebb-nagyobb, töves-tükrös-enyhén Koi beütésű ponty, tokhal, és néha egy-egy nagyobb kárász is, de igazán nagy pontyot sajnos nem sikerült fogni de 10+ os halunk már volt egy pár, de az igazi „nagy” még váratott magára.
Délutánra közel jártunk a hatvan darab kifogott pontyhoz ami azt gondolom 24 óra elteltével több mint jónak mondható, és meglepő volt hogy leakadt halunk alig volt ami ilyen nagy mennyiségnél bizonyította hogy végszerelékünk tökéletesen működik.

Elérkezett az éjszaka, és bíztunk abban hogy a tó még tartogat számunkra meglepetéseket…….







A hosszú.

Peti változtatva a jól bevált helyen új helyekre húzta végszerelékeit, bízva abban, hogy hátha sikerül egy igazán nagy testű halat horogvégre csalnia, míg én maradtam a jól bevált helyemnél. A változás eredményt hozott !!!!
Mégpedig azt hogy Petinél a kapások száma nullára csökkent, ezt furcsáltuk is egy kicsit, de kitartottunk az új hely mellett hátha……
olyan éjjel tizenegy óra körül járhatott az idő, amikor Pepe kapásjelzője szinte felrobbant! folyamatos húzós kapás, ami nem akart megállni. Barátom ráemelt a három méteres Sportex botjára ami félúton megállt a kezében…..”te….ez elakadt” mondta. Gyors csónakelkötés és irány a hal felé ami „mintha rajta lenne” hogy Pepét idézzem.
Másodpercek alatt a hal fölött voltunk, ami nem volt elakadva, de feljönni sem akart mi bárhogy is szerettük volna, aztán pár perc csónakforgatós kirohanás után mintha egy pillanatra megláttuk volna a fejlámpák fényénél…..jó hosszú, szaladt ki a számon, de már készítettem is a merítőt, mert úgy tűnt barátom és nyurgája harca a végéhez közeledik. Gyors merítés, esélyt sem adva a halnak, és máris csónakáztunk stégünk felé a hal még a vízben, de már a merítőháló biztonságos mélyén pihent.
A csónakból kiszállva a halat Pepe helyezte a pontybölcsőbe, de némi csalódást láttam az arcán ahogy megemelte……”hát ez még tizenöt sincs szerintem” mondta, és a mérlegelés neki adott igazat egy kereken 13 kilós nyurga pihent a pontybölcsőben, de méretei láttán mindkettőnk szeme ragyogott. Ez az erőgép több mint egy méteres hosszával megkoronázta a horgászatunkat, és úgy gondoltuk most már pihenhetünk is egy kicsit.








Minden jó, ha jó a vége.

Most untathatnák mindenkit a pakolással, és Peti barátom nem mindennapi csónakból kiszállásával, de azt gondolom így is elég terjedelmes volt a beszámolóm. A lényeg hogy a vége több mint hetven darab ponty ötszáz kiló feletti összsúlyban, ez magáért beszél!
A Balaton Baits csalik bizonyították fogósságukat az Arizónán is!
És ha valaki kedvet kapna hogy ezekkel a csalikkal próbáljon szerencsét, nem is kell messzire mennie az Arizónán, hiszen a halőrházban megvásárolhatja őket!
Külön köszönet Gazsi Arnoldnak a pecáért, Judák Barnabásnak az etetőhajókért, a halőröknek a pozitív és segítőkész hozzáálásért, és nektek hogy végigolvastátok ezt a cikket!
Találkozzunk a vízparton!









Üdv: Tóth Ferenc „Tofek” és Eppli Péter
Balaton Baits Team.

Itt tudod megrendelni a termékeket:

BALATON BAITS TERMÉKEK

Írta és fényképezte: Tóth Ferenc és Eppli Péter
Forrás: balatonbaits.com
Az oldal böngészésével elfogadod, hogy cookie-kat használjunk, amiket jobb szolgáltatás nyújtás érdekében használunk fel. További információk