Újra Rinyaszentkirályon

Komolyan kitavaszodott. A rügyek kipattantak végre a tél markából, és vígan, szabadon kezdték életüket a tavaszi napsütésben. Pár hete volt, hogy sikerült egy kis peca időt lopnunk barátommal, és állandó jellegű tettestársammal. Azóta is sokat beszeltünk a Rinyai pontyokról, és meg is állapodtunk, hogy a folytatásnak eljött az ideje. A célhal a ponty, lehetőség szerint minél nagyobb. A horgász vér nem válik vízzé, így szeretett szenvedélyünk ismét kiadta a parancsot. Indulás. Most. Nem később, nem holnap vagy egy hét múlva, hanem azonnal. Elkezdtük a túra részleteit átbeszélni, lehetőségeket taglaltunk, és a megfelelő stratégiát kidolgozni. A nagy ponty igazi királya vizeinknek, elbukásában igazi alázattal, és tisztelettel bánunk vele. A vizek pocakos nagyura mindig minden körülményben az első. Testi épsége, és természetesen egészsége az, amit főképp szem előtt kell tartanunk. Ezekkel a gondolatokkal alakult a terv, és a stratégia adott volt. Felemeltem a telefont, hogy helyet foglaljak valahol...

Az előkészületek nem mentek könnyen. Több horgásztavon is próbáltunk helyet foglalni, sajnos sikertelenül. Mindenki pecával akarta eltölteni a hosszú hétvégét, így minden számunkra megfelelő tavon telt ház volt. A választásunk ismét a Rinyaszentkirályi tóra esett. Egy szabad hely még volt, a 8-as állás. Szombat reggel fél 6-kor találkoztunk társammal, Hajós Gáborral. 7 órakor már a jegyeket váltottuk ki és persze az elmaradhatatlan reggeli kávé sem hagytuk el.
Kis beszélgetés a halőrrel és el is foglaltuk a helyünket. Egyből neki láttunk a bóják összeszerelésének, az etetni való anyag bekeverésének.

A parttól távolabbi bójámat kb. 140-150 méterre helyeztem el. Etetésnek Balaton Baits DE Luxe szériából az Etalon golyót és nagy szemű Balaton Baits Marine halibut pellet keverékét szórtam. Elhelyeztünk egy bóját kicsit kijjebb, ami olyan 120 méterre volt a parttól. Ezt közösen horgásztuk, jobb és baloldalról. Itt egy tesztfázisban lévő 24mm-es erősen fűszeres golyóval horgásztam, amit szintén halibut pellettel spékeltem meg. Gábor pedig egy fokhagymás golyóval próbálkozott, amit jól meglocsolt a Standard széria CSL liquidjével.

Első benyomásunk igen csak pozitív volt az anyagról! Sok féle CSL-t használtunk már, de ez mindent visz. Nagyon tetszett az állaga, a tapadóssága, na és persze az illata.
Gábor benti etetése is ezen a 140-150 méteres távon helyezkedett el. Itt egy büdös golyóval etetett. Mi nem vagyunk hívei a mennyiségi etetésnek, úgymond a (kevés néha több) elvet alkalmazzuk.

Egy húzás egy nagyobb marék kaja és ennyi. Az esetek döntő többségében ez elégnek szokott bizonyulni. Körülbelül 9 órára sikerült elhelyeznünk mind a 4 botot és kezdhettünk foglalkozni a táborhely felállításával. Fél 11 magasságában megszólalt az egyik jelzőm. A partközeli etetésen lévő tesztgolyót húzta el valami.

Fárasztás közben a másik botomon is kapás volt, azzal Gábor foglalkozott. Ő gyorsan partra segítette a közel 1 kilós bestiát. Nekem már nem volt ilyen könnyű dolgom, egy kerek 10 kilós pikkelyes volt a horgon. Míg én a saját halammal foglalkoztam közben Gábornak is kapása volt. Egy valamivel kisebb tükröst fogott, Standard fokhagymás golyóval. A hal súlya 5,7 kg volt. Az első fotó egy közös fogásról készült.

Kell ennél jobb kezdés? A halakat elengedtük, természetesen a fertőtlenítés után. Aztán gyorsan újrahúztuk a szerelékeket.

Innentől kezdve folyamatosak voltak a távolabbi bójámról a kapások.

A dippelt Etalon golyó nagyon jól adta a halat. Mivel sok 1-2 kilós ponty él a tóban így növeltem a csali méretet. Szerettem volna minimálisan szelektálni. Két szem 20 mm-es golyóval sikerült is a kívánt eredményt elérni.

Az első nap 9 db halat sikerül partra hozni, amiből 2 db 10 kiló feletti volt. Az egyik a már korábban említett kerek 10-es a másik pedig egy 11,9 kg-os ami 2 szem dippelt squid banán golyóra éhezett meg.

A kapások többsége a tipikus kishalas kapás volt. Az a visítós fajta.

Gábornak is sikerült fognia pár darab pontyocskát. Az apróbbak mellett jött neki egy 5,7 kilós a fokhagymás golyóra és egy 6,7 kg-os az úgy nevezett Büdi golyóra.

Elérkezett az első éjszaka. Még lefekvés előtt újrahúztuk mind a 4 botot. Mivel szépen felosztjuk az eszközhasználatot, így nem tartja fel egyikünk a másikat. Én általában csónakkal bemegyek, és úgy helyezem el a szerelékem.

Jobban szeretem, ha érzem milyen a kívánt helyen az aljzat és szépen el tudom fektetni az előkét. És az sem egy utolsó szempont számomra, hogy a beszórni kívánt etetőanyag mennyiséget kicsit nagyobb területen tudom elszórni, nem egy kupacban helyezkedik el.

Gábor az etetőhajót részesíti előnyben. Így pillanatok alatt újra lehet húzni a két szereléket. Koncentráltan egy helyre tud vele etetni, bár pont ez az a tulajdonság, amit én annyira nem szeretek benne. Egy röpke fél óra alatt végeztünk is a csalik frissítésével.

Olyan 9 és fél 10 magasságában magamra lettem hagyva. Drága barátom egy kicsit elfáradt.
Nekem valahogy nem jött álom a szememre. Így maradtam kint, csak ücsörögtem és bámultam a vizet. A benti etetésemen szinte forrt a víz. Hallottam a hangos csobogást, láttam, ahogy lökdösik a halak a bójámat. Néha már szinte a víz alá merült. Szembe az erdőből a sakálok visítása törte meg a csendet. Sajnos a jelzőm nem akart megszólalni, így 11 fele én is lefeküdtem.

Éjszaka volt pár kapásom és 2 úgymond standard halat sikerült is szákba terelnem. Gyors mérlegelés után mehettek is vissza. Fényképet nem készítek minden halról, de a pontos mérést elvégzem. Sajnos Gábor jelzői némák maradtak az éjszaka folyamán. Vagyis nem teljesen. Egy-egy kis csippanás volt, de semmi extra.
Ébredés után újrahúztuk az összes botot, frissítettük a csalikat és etettünk egy kicsit. Szépen, nyugodtan nekiláttunk reggelizni. Szerencsére nem jött össze. Megszólalt a jobbos jelzőm. A benti bójánál volt érdeklődő, természetesen a dippelt dupla 20-as Etalonra. Ez a nap ott folytatódott ahol a tegnapi abba maradt.

Kapás, kapás hátán. Gábor is próbálkozott mindenfélével. Próbálkozott a Standard fokhagymás golyóval. A tesztgolyóval az előző túrán nagyon jól szereplő Prime-al. Jövögettek neki is a halak, de sajnos csak a kisebbek és kevesebb számban.

Dél környékén sikerült fognom egy 8,5 kg-os szép halat, dippelt dupla 20-as fokhagymás kellett neki.

17 óra magasságában fogtam még egy termetesebbet, neki a súlya 11.6 kg volt.

Közben Gábornak is kapása volt.

Végre a közelebbi bójáról is jött hal. Akasztás után egyből tudtuk, hogy ez nem az átlagból lesz. Egy 15-20 perces fárasztás követően sikerült partra segítenie egy közel 10 kilós tükröst.

A csali pedig egy szem 25 mm-es fűszeres tesztgolyó volt. Ezzel a csalival nem sikerült sok halat fognunk, de ami jött az mind a termetesebbekből volt.
Késő délután Gábornak ismét kapása volt. A benti etetésről jött egy közel 7 kilós potyesz.

Az este közeledtével már az újrahúzáson, a csalik frissítésén járt az eszünk. Ekkor egy lassú húzós kapásra lettem figyelmes. Természetesen a távoli bójáról.

Mikor ráemeltem a botra az úgy is maradt. Egyből éreztem, hogy ez egy kicsit komolyabb hal lesz. Nem is hazudtolta meg magát. Egyből oldalazni kezdett, tudta merre van lehetősége a menekülésre. Nem kis erőfeszítés árán sikerült visszafordítanom a halat. Az előző pecából okulva, ahol viszonylag sok halat vesztettem, most lecseréltem a 6-os horgokat. Kicsit nagyobb 4-es horgokat használtam. Jó döntésnek bizonyult. Jól akadt és jól is tartotta a termetesebb halat. Egy jó 20-25 perces fárasztást követően, aminek a nagy része a stég előtt zajlott, sikerült a bölcsőbe fektetni a csodálatosan szép, duci tükröst.

Nagy volt az örömöm. A hal pontos súlya 13,3 kg volt.

Ő volt a túra során a 4. és egyben utolsó 10 fölötti halam.
Utána még mindketten fogdostunk pár halat az átlagos 4-5 kilósak közül. Az éjjel is viszonylag eseménytelenül telt. 2-3 kisebb pontyot fogtunk csak.

Ébredés után ismét újra húztunk, majd nekiláttunk a tábor lebontásának és a pakolászásnak. Dél környékén elhagytuk a horgászhelyet.

Az elmúlt két napban sikerült fognunk közel 50 db halat körülbelül 250 kiló súlyban. Ebből volt 4 db 10 kiló feletti. A DE LUXE szériás bojlik méltóak a nevéhez. A halaim 90%-át ez adta és a legnagyobbakat is. A tesztgolyóval nem sikerült sok halat fognunk, talán 4-et. Viszont abból 2 db 10 kilós volt. Köszönjük Eppli Péternek és a Balaton Baits csapatának, hogy kipróbálhattuk a remek csalikat.

Gyorsan végétert a horgászat, és Pécs irányába fordítottuk az autó orrát. A következő túráig csendesek maradnak a jelzők. De amint lehet ismét érezni akarjuk a varázst, amit csak a víz adhat, mely magában rejti gyönyörű ellenfeleinket. Mindenkinek hasonlóan élménydús és eredményes horgászatot kívánok. És ne feledjetek, az írásban felsorolt csalik nem csak a balatoni horgászoknak készültek. Erről többet tudna mondani néhány rinyaszentkirályi ponty. Kérdezzetek meg őket.

A Balaton Baits bojlikat itt tudod megrendelni:

BALATON BAITS BOJLIK

Forrás: balatonbaits.com