Az egyik leghatékonyabb eszköz a meghorgászandó terület hínármentesítésére az ICC dobható hínárgereblye, amely használható csónakból, valamint partról történő dobós horgászat alkalmával is. Méretének köszönhetően nagy mennyiségű növényt tud kitermelni (ami nagyon fontos) nagyon rövid idő alatt. Súlya húzáskor a fenékre tapasztja, így alaposan, nagydarabot markol a zöld rengetegből, míg pár gramm súlyú társaival csak elszakítjuk tövüket, melyek később horgászat közben vízközt vagy a felszínen lebegve zavarnak minket. Mindkét felét fogak borítják, így bármilyen helyzetben is érjen feneket azok harapni fognak, ez egy sűrűbb terepnél több kiló terhet is jelenthet, de biztosak lehetünk a villámgyors tisztítás minőségében. Fel kell hívnunk a figyelmet az eszköz nem a pontyok élő és táplálkozó életterét hivatott kiirtani (ezt sok helyen megteszik helyettünk a tájidegen amurok), hanem szükségszerű a természettel harmonikus szimbiózisban dolgoznunk! A dobható eszköz tartozéka a húsz méteres, neon sárga lebegő kötél, mely jól láthatósága könnyebbé teszi az amúgy nehéz munkát. Dobós horgászatnál ez a távolság kicsinek tűnhet, de a halak a sűrű növényzetben nemcsak búvóhelyet, de non-stop „büfét” is találnak az általunk kialakított tisztásokon, amelynek méretét nem kell elnagyolni, ezzel szemben annak terjedelme és iránya legyen mindig az adott helyzethez igazítva. Az ilyen típusú vizeken nem szükséges messzire horgászni, ugyanis a halak a legtöbb esetben ott mozognak a közelben, előttünk. Az átokhínárt vagy hasonló dús horogmarasztalókat kiemelve, azt mindig horgászhelyünktől távol gyűjtsük, hisz hamar mindenféle ízeltlábú tökéletes életterévé válik. Csónakos hínárgereblyézésnél könnyebb a dolgunk, mert nem szükségesek a nagy dobások, a tisztítandó terület felett helyezkedünk el, de etetéskor csónakunkat szélbe állítva, nekünk több időt adva bizonyos helyzetekben vasmacskaként is segítséget nyújthat, de még kisebb szárazföldi munkák alkalmával is jó szolgálatot tehet. Az eszközt tisztán tároljuk, ne hagyjuk a növényi felesleget a fogakon száradni, noha anyaga a felületkezelésnek köszönhetően igen nehezen rozsdásodik. Szállítási formáját redukálhatjuk a szorosan testhez hajtható fogantyúnak köszönhetően, így könnyedén elfér kisebb táskáink egyikében. Biztos társunk lehet az eutrofizálódás egy végfázisában tengődő, tehát a vízfelszínig felnövényesedett vadvíz feltérképezésekor is, ebben az esetben a halak a dúsabb oxigén jelenléte miatt is gyülekezni fognak. Legelterjedtebb az átokhínár (Elodea canadensis L. C. RICH.), amely sekély állóvizek szélvédett helyein nyújt rendszeres táplálékot és menedéket időnként árnyékot halainknak. A kapástalan meleg nyári időszakban fontos taktikai pont lehet az árnyék, hiszen a hínármezőben egy kisebb tisztást (nem életterüktől megfosztva) kiszedve hűsebb régiókba juttathatjuk szerelékünket. A békatutajfélék családjába tartozó hinarak 20 centimétertől körülbelül 120 centiméterig fordulnak elő, de ez erősen függ a víz tisztaságától. Tiszta bányató esetén lényegesen mélyebb zónákban is találkozhatunk foltszerű növénycsoportosulásokkal, ezek általában egész évben oázisokként ontják a táplálékot a pontyoknak. Eszközünket tisztán tároljuk, ne adjunk esélyt az idő vas fogának!