Lassan egy éve nem folyik a Balatonon hivatalosan halászat - a témáról itt olvashatja cikkünket -, ami egy ekkora tó esetében mindenképpen komoly következményekkel járhat. A horgászok jónak értékelték az évet, bár nem fogtak több halat, a vendéglősök megoldást sürgetnek, a busa pedig - nem lévén semmiféle veszélyben - ha lehet, még náluk is jobban örül. Amivel csak az a baj, hogy hosszú távon ennek nagyon nem fogunk örülni.

A horgászat szabályozásának keretét a mindenkori halgazdálkodási és halvédelmi törvény adja. Egy adott víz sajátosságainak megfelelően a helyi horgászrend ezt a keretet további szabályokkal egészítheti ki, módosíthatja. A Tisza-tavi horgászrendet társaságunk minden évben hosszas előkészítés és széles körű egyeztetés után adja át a tulajdonosi körnek, a helyi önkormányzatok vezetőinek és a horgászegyesületek szövetségének, majd ők szavazáson döntenek az életbe léptetéséről.
Nagyon sok elképzelést megismertünk, és a sok-sok jobbító szándékú javaslatot áttekintettük. Köszönjük a véleményeket! Többszöri átgondolás és az egyes elképzelések elemzése után elkészült a végleges változat, amely az elvárásoknak megfelelően, a horgászok döntő többségét nem érinti hátrányosan. A jövő évi horgászrend a fenntartható halállomány, a sporthorgászat és az igazságosabb elosztás, egyenletesebb horgászati terhelés jegyében módosult csupán. Az alábbiakban a változásokat kiemelve, végleges formájában adjuk közre a 2015. évi horgászrendet.

Gasztronómiai okokból kipusztulás fenyegeti a keleti kékúszójú tonhalat, az amerikai angolnát, a kínai gömbhalat és a kínai kobrát – közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), amely hétfőn közzétette a fajok aktualizált veszélyeztetettségi listáját.
A svájci székhelyű szervezet szerint a vörös lista "kihalás fenyegette" kategóriájába újonnan felkerült halfajok létét leginkább a japán piacot megcélzó, túlzásba vitt halászat veszélyezteti. A tonhal például a szusi népszerű hozzávalója, ezért Japán a világ legnagyobb tonhalfogyasztója, az angolna és a kínai gömbhal is ínyencfalat a szigetországban, míg a kínai kobrát leginkább Hongkongban kedvelik, írja az MTI.
A kínai gömbhal (Takifugu chinensis) állománya az utóbbi 40 évben 99,99 százalékkal csökkent, így a szervezet a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolta. A szasimiként fogyasztott Takifugu chinensis egyike a világ egyik legmérgezőbb hala, a fugu azon négy alfajának, amelyet a legnagyobb becsben tartanak a japán ínyencek.

Hétszáz horgász tag nevében levelet juttatott el az önkormányzathoz az Alpári Tisza Horgász Egyesület. Ebben azt kérik, hogy a Holt-Tiszába tervezett szennyvíz bevezetését vizsgálják felül.Az egyesület számára elképzelhetetlen az, hogy egy NATURA 2000-be tartozó területen ez megengedhető.

A vízirendőrök a halőrökkel együttműködve 2014. november 24-én 16 óra 30 perckor egy badacsonyi kikötőben két badacsonytomaji lakost fogtak el. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak a Badacsony előtti vízterületen egy vitorlás kishajóból tiltott módszerrel, sorhoroggal halásztak, amikor tetten érték őket.

- Neeeee.... már megint kezdik! És már megint egy sárga Sandra. - Dehogy Sandra! Az barátom egy 6"-os Mann's. - Kizárt! - Na fogadjunk! - Ok.! Menj közelebb és nézd meg!

A vízparton sokszor találkoztam olyan esettel, amikor a horgász nem megfelelően választotta meg a végszerelékét az adott vízterületre. Ha erre nem figyelünk oda kellőképpen, és elszakad a főzsinórunk, akkor ez a megakasztott hal elpusztulásához vezethet. Ebben a rövidke írásban szeretnék ezzel kapcsolatban egy pici segítséget nyújtani.

Magán horgásztavak akár több százezer forintot is képesek fizetni horgászoknak egy-egy kapitális balatoni pontyért, de egy kisebb, öt-tíz kiló közötti példány esetében is megadják a kilónkénti tízezer forintot. Harminc kiló feletti, tehát igazán kapitális balatoni pontyért külföldi horgásztó egymillió forintot is adott már.

Az Öreg-tó őszi lehalászása javában tart ezekben a napokban. Hétfőn viszont nem csak a hálóikat kivetők örülhettek a zsákmánynak, hanem azok a horgászok is, akik az Által-ér alsó szakaszán próbáltak szerencsét. A megszokott kisebb-nagyobb keszegek és kárászok helyett ugyanis hatalmas pontyok, amúrok és busák is akadtak a horgaikra.

Megjelent a minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról szóló 64/2008. (V.14.) FVM rendelet módosítása, amely 2014. évben is lehetőséget biztosít a rendelet szerinti támogatás igénybevételére.

Pontytenyésztők figyelem! A támogatási kérelmeket 2014. november 20-ig lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton a 1476 Budapest, Pf. 407 címre.

Egy kutatás szerint az USA fogyasztói elé kerülő halak és rákok jelentős hányada nem az, aminek eladják. Mi a helyzet itthon?

A tavalyi év során az Oceana civil csoport végzett egy kutatást: különböző éttermekből rákmintákat gyűjtöttek be, majd ezeket a mintákat azonosították. Az így kapott rákfajtát pedig összevetették azzal, aminek az étterem mondta a rákot. Az esetek majdnem felében másmilyen rákot kaptak a vendégek, mint amit rendeltek. A Mexikói-öbölben ez az arány csak harminc százalék volt, de Washington D. C.-ben, New Yorkban megközelítette az ötvenet. De ugyanez a helyzet a halakkal is: 1200 vizsgált mintából több mint 400 nem volt megfelelően azonosítva és címkézve.

A horgászzsákmány igazságosabb elosztása érdekében fogási kvóta bevezetését tervezi az "aránytalanságok elkerülése érdekében" a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) - hangzott el a Tihanyban megrendezett Balatoni Horgászkonferencián.